A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

lapja a vége felé kissé kiszélesedik. Formája alapján a Holl I. felosztása szerinti Al vagy A3 késtípus borítása lehetett (HOLL-PARÁDI 1982,70-71, Abb. 23,6). Csontbontás. A fényes felületű, finoman kidolgozott, trapezoid keresztmetszetű tárgy mindkét végén egyegy szegecslyuknál törött el, így teljes hossza ismeretlen. Vas rozsdanyomok nem látszanak rajta (82. kép 13). Egyenletes szélességű, keskeny nyéllapú késhez tartozhatott, ami a Holl I. szerinti csoportosításban az A4 típusnak felel meg. Az A3 és A4 típusú késeket méretük alapján Holl I. női késeknek tartja, melyek meglehetősen ritkán fordulnak elő. A sarvalyi darabokat a 15. századra, illetve a 16. század elejére datálja (HOLL-PARÁDI 1982,71, Abb. 23,7). Faragott csontlemez. A Jováki-parti ásatás során előkerült csonttárgyak sorát egy faragott csontlcmez zárja (51. kép 5). A vékony, három oldalán töredékes, kissé vetemedett tárgyhoz nem találtunk analógiát.

202 Ép széle homorúan ívelt tőle 0,3 cm-re bekarcolt vonal kíséri. E vonalon egymáshoz csatlakozó alapú, domború oldalú, bemélyített háromszögek ülnek, mintegy keretezve az előlap belső mintázatát. Az utóbbi szabályosan ismétlődő, bemélyített, közvetlenül egymás alatt húzódó párhuzamos sávokból áll, melyeknek alsó részét mélyebbre vésték. Két-két párhuzamos sávot ferde irányból bemélyített, ívelt vonalpár kapcsol össze. A csontlcmez hátlapja egyenesre csiszolt, melyet hegyes szerszámmal rácsszerűen, illetve alsó részén szabálytalanul bekarcoltak. A reneszánsz hatású faragott csontlcmez mindenképpen díszítőelemként szolgálhatott egy előttünk ismeretlen, nagyobb méretű tárgyon. Kő anyagú tárgyiak Fenőkövet Az előkerült tizenegy fenőkő szinte mindegyike téglalap keresztmetszetű. Különböző fajta kőzetekből készített darabok: ennek megfelelően színük eltérő és felületük érdes, vagy finom tapintású. Valamennyi erős használati kopásnyomokat mutat és egy kivételével töröttek. Közülük kettőt mutatunk be (81. kép 16-17). Őrlőké. Egyetlen példány került elő ásatásunkon. Kisméretű, eredetileg kör alakú, bamásszürke, lyukacsos kőből készült. Egyik oldala sima, másik egyenetlen, átmérője mentén kettétört. Középen alul és felül — egymással szemben — két kerek bemélyedés található, illetve fölül a tárgy széle felé még egy sekélyebb (81. kép 15).

203 A TÖRTÉNETI ES RÉGÉSZETI ELEMZÉSBŐL LEVONHA TO KÖVETKEZTETÉSEK Bár okleveles forrásadatokkal nem rendelkezünk a falu korai történelmére vonatkozólag, a feltárás során előkerült cserépbogrács-töredékek egyértelműen bizonyítják Gyója falu lakottságát az Árpád-kortól kezdődően. A település korábbi, 15. századi és 16. század eleji meglétét bizonyító írott forrásokkal nem rendelkezünk, ezért arra csak az 1411-ben nemesi névben előforduló 'Gewallya', illetve a 16. század elejétől a 'Gyójai' családnévből következtethetünk. Hasonlóképpen elmondhatjuk, hogy bár a lakott Gyója faluról a korábban önálló fejezetben felsorakoztatott történeti adatok a 16. század 2. felétől a 17. század végéig állnak rendelkezésünkre, kizárólag az erre a századra keltezhető régészeti objektummal nem találkoztunk. A vaseszközlelet előkerülésének körzetében, mint a bevezetőben említettük, tégla alapozású kcmencerészletck rajzolódtak ki a felszínen — sajnos, már szétdúlt állapotban — a vízlépcső földmunkáinak megindulása után. Ez arra mutathat, hogy a falu későbbi objektumai is megfigyelhetők lettek volna egy még nagyobb felületű, ide is kiterjedő feltárás eredményeként. Számolhatunk ugyan néhány, az előző évszázadokban, főleg a 14. században is meglévő edényforma továbbélésével és egyes darabok, főleg ezek díszítése — mázas, színes mintás tálak, festett rácsmintás fülű mázas korsó — már inkább a 16. század végi, esetleg 17. századi keltezést valószínűsítik, a kerámiafajták csoportjainak más lelőhelyek anyagával való összehasonlítása után azonban arra a 202 A sajnos, nem zárt objektumban, hanem a 21/b szelvényben, 30-60 cm mélységben előkerült töredék hosszúsága 10,2 cm, legnagyobb szélessége 4,0 cm, vastagsága 0,2 cm. 203 Méretei: 13,5x7,5x4,4 cm.