A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

következtetésre jutottunk, hogy a Jováki-parti ásatás során előkerült kcrámialeletek biztonsággal keltezhetők a 15-16. századra. A fémleletek keltezésénél hasonló tapasztalatokat szereztünk. A legtöbb vaseszközünk a párhuzamok alapján egyértelműen a késő középkorra (15-16. századra) keltezhető. Az egyszerű sarkantyúk még egy korábbi, 14. századi, de továbbélő típust képviselnek, azonban pl. a sarlótöredékeknél láttuk, hogy azok a 14. századtól a néprajzi anyagig kimutathatóan jelen vannak a magyarországi leletanyagban. Vannak olyan eszközök — mint a részletes elemzésnél kitűnt —, melyek csak tágabb időhatárok között, késő középkori —• török koriakként (14-17. századiakként) határozhatók meg (kocsivasalások, lópatkók stb). Mindent egybevetve azonban a fémleletek datálásának intervalluma magában foglalja a 15-16. századi korhatározást. Házaink alaprajzának és szerkezetének megfelelőit ismét a 15-16. századi, Alföldön feltárt falusi házaknál találtuk meg Mezőkovácsháza, Nyársapát, Szentkirály (Lászlófalva) és Orgondaszentmiklós lelőhelyeken. A tárgyi leleteket a kutatás mai szintjén még csak speciális esetekben tudjuk kifejezetten a 15. századból, vagy biztosan a 16. századból származóként meghatározni és még kevesebbet tudunk a 17. század tárgyi hagyatékáról, tehát a régészeti kormeghatározások annyira pontosan, mint a történeti adatok nem adhatók meg, de szerencsére a kétféle úton nyert információk mintegy kiegészítik egymást. így történt ez a gazdaságtörténeti adatok esetében is, hiszen míg az adójegyzékek a paraszti életmódban nélkülözhetetlen állatfajokról — szarvasmarha és ló — nem szóltak, addig a régészeti leletek — eltemetett lókoponya, lópatkók, szarvasmarha-vázrészek stb. — egyértelműen bizonyították nemcsak ezek puszta jelenlétét, de fontosságukat is a falu lakóinak életében. A fentiek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Gyója falu régészetileg igazolhatóan a 1516. században virágzó település volt, amit a leletek bősége és minősége mellett — gondolunk, itt az olyan leletekre, mint a bécsi kerámia, a bronz hordócsap, az ólom áruplomba, melyek a vidéknek a történeti irodalomban többször említett kereskedelmi kapcsolataira is fényt vetnek — az írott források a 16. század közepétől bizonyítanak. Mindez világosan mutatja, hogy Gyója falu 15-16. században lakott részének egy darabját tártuk fel. Ez esetben a történeti és régészeti adatok egy fél évszázadnyi időszak vonatkozásában kölcsönösen erősítik egymást és a falu legvirágzóbb időszakára engednek következtetni. A korábbiakban rámutattunk, hogy Gyója a tizenöté vcs háborúban, 1596 után elszenvedett pusztulását még kiheverte. A 17. századi újjátelepítési kísérletek során azonban a falu többé nem nyerte vissza régi jelentőséget és fokozatosan elnéptelenedett. Ez utóbbi kor régészeti leleteit, mint arra többször is utaltunk már, a további kutatásoknak kellene felszínre hozniuk, hogy ezáltal a történeti adatok hiányosságai itt is pótolhatók legyenek. A 18. század elejétől rendelkezésre álló térképek már a végleg elpusztult falura vonatkoznak, mely a Károlyi család birtokaként Csongrád város külterületévé vált. IRODALOM ACSÁDY 1894 Acsády I.: Jobbágyadózás 1564-1576. Budapest 1894. ACSÁDY 1896 Acsády L: A jobbágyadózás 1577-97-ben. Akadémiai Értesítő 16, Budapest 1896. ACSÁDY 1906 Acsády I.: A magyar adózás története 15981604-ben. Akadémiai Értesítő 20, Budapest 1906. BALASSA 1985 Balassa MA:. A parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata. — Jahrhunderte des Bauernhauses. Eine Skizze der mittelalterlichen Entwicklung des ungarischen Wohnhauses. Békéscsaba 1985. BÁLINT 1939 Bálint A.: A mezőkovácsházi középkori település emlékei. —

Ausgrabungen in Mezőkovácsháza. Dolg 15 (1939) 146-164. BÁLINT 1962 Bálint A.: A középkori Nyársapát lakóházai (Előzetes beszámoló). — Kirche und Wohngebäude im mittelalterlichen Nyársapát. Vorläufige Mitteilung. MFMÉ 1960-1962(1962)39-115. BÁLINT 1970 Bálint Cs. : A ló a pogány magyar hitvilágban. — Le rôle du cheval dans les représentations religieuses des Hongrois païens. MFMÉ 1970-1 (1970)31^43. BÁLINT 1971 Bálint Cs.: A kutya aX-XH. századi magyar hitvilágban. — Le rôle du chien dans les croyances religieuses chez les Hongrois du X

e-XIf siècles. MFME 1971-1 (1971)295-315. BÁLINTNÉ 1979 Bálintné Mikes K.: Kecskemét város Tanácsa a XV-XVI. században. In: Bács-Kiskun megye múltjából. II. Szerk.: Iványosi-Szabó T. Kecskemét 1979, 5-57.