A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

borda hangsúlyozottabb (5. kép 3; 7. kóp 7, 9; 8. kép 11; 11. kép 7; 13. kép 1,3; 26. kép 10; 28. kép 8; 31. kép 11; 33. kép 6; 34. kép 12, 16; 35. kép 2; 72. kép 21). E leletek legjobb analógiája Vácott került elő a 13. gödörben, mely a 15. század 2. felében - végén töltődött be (MIKLÓS 1991,21,33.1.16). A c/ alcsoporthoz egyéb pontos megfelelőket a közölt leletanyagban nem találtunk, azonban a fenti adat és a b/ alcsoporttal mutatkozó hasonlóság alapján e kerámialeleteket is a 15-17. századra datáljuk. Elvégezve a tipológiai összehasonlításokat arra az eredményre jutottunk, hogy a 8. csoport leletei a 1517. századra datálhatok. 9/ E fazéktípus felhúzott, elvékonyodó pereme mintegy a tölcséres nyak folytatásaként általában kifelé hajlik. A peremet szalagos, illetve szögfej keresztmetszetű peremnek nevezzük (15. kép 12; 23. kép 3; 29. kép 5; 31. kép 6; 43. kép 12; 46. kép 1; 47. kép 12; 66. kép 4., 26. kép 6; 45. kép 7; 72. kép 22). Kívül festett, vagy belül mázas darabok is előfordulnak köztük. Sarvalyról a 15-16. századból említhetünk párhuzamokat (IIOLL-PARÁDI 1982, Abb. 54, 8, 10-11), valamint belül mázas darabot Ipolydamásd-Vár lelőhelyről a 16-17. századból (MIKLÓS 1989, 11, 8). Vácott a 12. gödör 15. század 2. feléből származó leletei között találunk egy hasonló darabot (MIKLÓS 1991, 21, 33. t. 9). Szintén Vácott a 15-16. századra keltezhető 41. gödörhöz csatlakozott a 41/a gödör, melynek Ny-i fele középkon leleteket tartalmazott. Itt került elő egy belül mázas, leleteinkhez formai párhuzamot nyújtó peremtöredék (MIKLÓS 1991,28,41. t. 14). Ugyancnől a lelőhelyről, az 56. gödörből származik egy másik, belül és a peremén mázas, a 15. század 2. felére - 16. századra datált analóg darab (MIKLÓS 1991,31,45. t. 11). A fentiek alapján a 9. csoport leleteit a 15-17. századból származóknak tekinthetjük. 10/ Többszörösen tagolt, kihajló peremű fazéktípus. A perem egyenes, vagy legömbölyített. Töredékcink alapján gömbös hasú formák tartozhatnak ebbe a csoportba. Belül mázas és mázatlan kivitelben egyaránt előfordulnak (9. kép 6; 40. kép 1, 8; 49. kép 6; 72. kép 23). Nyársapáton a 16-17. századra datált 16. házból (BENKŐ 1980, 36. t. 11), Mezőkovácsháza 15-16. századi kcrámialeletei közül (BÁLINT 1939, XXVIII. t. 62) és Vácott a 12. gödör 15. század 2. feléből származó lelctanyagából (MIKLÓS 1991, 21, 33. t. 11) ismerünk hasonló darabokat. Forma szerint idetartozik még a rakacaszendi rcfonuátus templom kerámialelctei között publikált peremtöredék is, melyet a szerző a 1718. századra datált (PÁLÓCZI 1984,11. kép 7). A 15. századra tehető, hogy elterjedt a kisméretű fazekak füllel való ellátása: ezek az edények belül mindig mázasak (FELD 1987, 269). Ennek alapján valószínű, hogy az ebbe a csoportba tartozó, belül mázas fazéktöredékeink eredetileg szmtén füllel voltak ellátva.

169 Tehát a 10. csoport leleteinek megfelelő darabokat a 15-17. századból származó leletegyüttesekben találtuk meg. 11/ Klasszikus tölcséres nyakú típus, melyet pereme alapján tovább osztályozhatunk. a/ A perem a külső oldalon visszahajtott, illetve megvastagított, gömbölyű, vagy kissé négyszögletes (12.kép9; 14.kép7, 17;21.kép7;23.kép l;24.kép 1, 5; 29. kép 9; 34. kép 3-1; 39. kép 2; 40. kép 10; 44. kép 10, 14; 45. kép 12; 47. kép 8; 48. kép 6; 63. kép 2; 68. kép 1; 70. kép 1; 72. kép 24). Előfordul, hogy a perem behúzott; egyikük sem mázas. Díszítésképpen egyetlen darabon fordul elő vízszintes homyolás az edény hasán (23. kép 1). Sarvaly 15-16. századi anyagából tudunk párhuzamot említeni ehhez a típushoz (HOLLPARÁDI 1982, Abb. 45,4). b/ A perem maga nem vastagodik meg, alatta viszont félkör keresztmetszetű plasztikus borda fut körbe (3. kép 10; 16. kép 8; 72. kép 25). Párhuzamot szintén Sarvaly 15-16. századi leletanyagában találtunk hozzájuk (HOLL -PARÁDI 1982, Abb. 53, 15). A fenti párhuzamok all. csoport fazekait tehát a 15-16. századra keltezik. 12/ A tölcséres nyakhoz kis álló vagy kihajló peremrész kapcsolódik, némely esetben éles szögben. A törésvonalat olykor plasztikus borda hangsúlyozza és ilyenkor maga a perem lehet kifelé hajló, egyenesen levágott, máskor gömbölyű (9. kép 1-2; 10. kép 7-8; 11. kép 11; 21. kép 8; 25. kép 2; 26. kép 1 ; 28. kép 2; 37. kép 11,15; 38. kép 11; 39. kép 8; 46. kép 7,10; 72. kép 26).

170 Analóg darab került elő Vácott az 5. gödörben, melyet a szerző a 15. század 2. felére datál (MIKLÓS 1991,17-18,27. 169 Eddig csak a szürke, redukált égetésü edényeken jelent meg a Jul (i'ELD 1987, 269). 170 Kissé emlékeztetnek a 3/c típus leleteire, melyek pádiuzamait a 14-15. századi kerámiák között találtuk meg.