A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

t 3), ugyanitt a 13. gödörben, melynek betöltődése a 15. szazad 2. felében - végén határozható meg (MIKLÓS 1991,21,33. L16), valamint Nyársapáton a 15. század vége -16. század 1. felére keltezett ház lclctanyagában (BENKÖ 1980,28. t 7-8). A fentiek alapján e csoport leletanyaga a 15. század 2. fele - 16. század 1. fele közé eső időszakra datálható. 13/ A tölcséres nyakhoz rövid, függőleges állású peremrész csatlakozik. A perem általában legömbölyített (6. kép 8,11; 8. kép 6; 10. kép 3; 17. kép 13; 20. kép 4; 21. kép 3; 24. kép 2; 26. kép 5; 27. kép 1, 8; 33. kép 1; 38. kép 14; 42. kép 8,10; 45. kép 9; 70. kép 2; 72. kép 27). A 13. csoportba sorolt leleteknek szinte mindegyike önálló vanánsnak tekinthető. Analógiáik a 1516. századi mezőkovácsházi leletanyagban (BÁLINT 1939, XXVm. t. 66), a nyársapáti 15. házból származó 15-16. század első felérc keltezhető leletek között (BENKÖ 1980,29.

1.1), a váci 24. gödörben előkerült 1416. századi (MIKLÓS 1991,23, 36. i. l), valamint a budai várból közölt 14. századi (HOLL 1963, 73. kép 1) és 15. századi (MOLL 1963, 77. kép 3) kerámiaanyagban találhatók meg. Ennek megfelelően c csopoitunk kerámialeleteit a 14-16. századba sorolhatjuk.

171 Egyik csoportba sem soroltuk be azt a kisméretű fazekat (7. kép 4 = 55. kép 1), melynek széles, megvastagított pereme van, a nyak-peremrész átmenetnél éles, plasztikus borda fút körbe és hasát — vagy annak felső részét — vízszintes homyolások borítják. Az edény sehol sem szélesebb a száj átmérőjénél. Belül barna máz borítja. Hasonló töredék került elő Vácott a 15. század végén - 16. században betöltött 9. gödörben, belül mázas, kívül fehér engobos változatban (MIKLÓS 1991,19,29. t. 4). Ugyanígy jártunk el néhány más fazék (5. kép 7; 46. kép 11) esetében is. Ezek peremének külső oldala csapott, legömbölyített és kétszercsen tagolt. Mindkettő legnagyobb szélességét — a töredékekből ítélve — felső harmadában érhette el. Megfelelőjüket szintén a Vácott folytatott leletmentés anyagában találjuk a 15. század 2. felében - végén betöltött 13. gödör leletei között (MIKLÓS 1991,21,33. t. 19). 14/ Az ásatásunkon öt darabbal képviselt sötétszürke színű, grafittartalmú agyagból készült, az ún. bécsi kerámia körébe tartozó fazekakat soroltuk ebbe a csoportba. A peremek 12-26 cm szájátmérőjű edényekhez tartoznak (31. kép 1, 3; 4L kép 1, 3). Közülük a 31. kép 1,3. képeken látható fazekak öblösek, a 41. kép 1, 3. rajzokon közöltek viszont egyenes falú edényként határozhatók meg. A 42. kép 13. töredéke egy 28 cm szájátmérőjű edényhez tartozott, melynek fala kissé vékonyabb, mint a fent leírtaké és a perem állása alapján inkább kónikus tálra gondolhatunk, mint fazékra. Ugyanez a helyzet a 36 cm peremátmérőjű edénnyel, melyet kifejezetten tálnak határozhatunk meg (31. kép 2).

172 Perembélyeg egyetlen darabon látható (4L kép 3): ovális mezőben pólya és kereszt, melynek alkalmazása az ,, áru bécsi eredetét és minőségét hitelesítette " (HOLL 1955,172). Holl I. a külföldi, ezen belül az osztrák kerámia magyarországi előfordulását elemző tanulmányaiban összegyűjtötte és térképen ábrázolta azokat a lelőhelyeket, ahol külföldi kerámia került elő (HOLL 1955, 187, 60. kép; HOLL 1976, Taf. 54). Mindkét tanulmányában megállapítja, hogy kereskedelmünk fő vonala a Duna volt, amelyen Magyarországra szállították az osztrák importkerámiát (HOLL 1955,168; HOLL 1976, 149). Feld I. szintén kiemeli a Duna fontosságát a szállításban, bár ő a folyót egyben e kerámiafajta K-i elterjedési határának IS tekinti (FELD 1987,263). Míg Szabó K. csak a Dunát jelölte meg kereskedelmi útvonalként, ahonnan a Kecskemét környéki falvakba eljutott az osztrák kerámia (SZABÓ 1938,103), Vályi K. a középkon Szene szállított ausztriai, délcseh- és morvaországi kerámia esetében továbblépett és meghatározta a Dunát Szerrel összekötő szárazföldi főútvonalakat is, melyeken egyéb cikkek mellett az import kerámiát is szállították (VÁLYI 1992, 35). Annak közelsége miatt Gyója esetében — ugyanúgy, mint a Kecskemét környéki falvaknál — is figyelembe vehetjük az általa említett Dunaföldvár-Kecskemét-Félegyháza-Szer-Szegcd útvonalat, dc még/ 71 Ld. a, .Fazekak díszítése ' ' c. alfejezetben a festettfazekak csoportját! 172 Rendelkezünk még egy peremtöredékkel (39. kép 7), mely szintén az ún. bécsi kerámia körébe tartozik, ezt azonban a tálak között tárgyaljuk