A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

forrásokban ha ritkán is, dc mégiscsak felbukkanó Gyójai család problémájával. A Gyója név első ízben, nemesi előnév formájában, 141 l-ben fordult elő, amikor is Zsigmond király Pétermonostorát Maróczgátával Győaljai Györgynek adományozta (CSÁNKI 1890, 682; PESTY 1888, 126; ZSILINSZKY 1897, 98, 101). Az oklevélben említett nevet Csánki D. Győaljának olvasta, de Algyővcl azonosította (CSÁNKI 1890,681). Az ott szereplő Gcwallya (Győallja) névforma Tari László szerint Gyója községet jelentené (TARI 1978, 11-13).

16 A Győallja-Gyója alakváltozást a török összeírásokban szereplő 'Gyólja' forma őrzi a 16. századból,

17 de az sem zárható ki, hogy a törökök által használt névalak bizonyos formában szerepet is játszott ebben a változásban. A Gyójai családdal közel száz évvel később találkozunk ismét a forrásokban. Úgy tűnik, ekkor a családnak két ága is él Csongrád megyében. 1504-től Gyólai László birtoklása tűnik fel (ZSILINSZKY 1897, U. 74), 15 07-ben pedig Gyójai Gáspárról tesznek említést, akit szeri földesúrként neveznek meg (ZSILINSZKY 1897, 98; Hazai Okmánytár V. 402). Ekkor még jómódú családról beszélhetünk. 1505 után a család birtokolta Dóc, Máma, Tőke, Bökény, Ellésmonostora és Magyartés falvakat (ZSILINSZKY 1897, II. 53), egy rövid ideig Szegvárt (ZSILINSZKY 1897, n. 74; CSALLÁNY 1928, 66), sőt Körtvélyest is (SZEREMLEI 1900-1911, Y 876). Ezen birtokokhoz házasság révén jutottak a Szeri Pósafi család leányainak örökségeként (CSALLÁNY 1928, 38). Ezután már csak egyetlen alkalommal tűnik fel ilyen nevű család, amikor jelentős birtokaik a Dóczy családhoz kerülnek. A történeti irodalomban többször ismételt tény, miszerint a család birtokait 1510-ben vagy 1511-ben Gyólai László eladta a Dóczyaknak 1050 Ft-ért (ZSILINSZKY 1893, II. 53; SZEREMLEI 1900-1911, V. 875-877; CSALLÁNY 1928, 38). Ennél valószínűbbnek tartható azonban az a — Sima Lászlónál olvasható — variáció, miszerint Gyólai László a Dóczy Jánostól, Hunyadi János egykori számtartója fiától felvett 1050 Ft kölcsön fejében birtokainak átengedésével fizetett.

18 Gyólai László a pozsonyi káptalan előtt nemcsak saját, hanem testvérei birtokairól is kénytelen volt lemondani, s ezzel a család neve végképp eltűnik a történeti forrásokból (CSALLÁNY 1928,66). Ahogy már az eddigi felsorolásokból is kitűnhetett, az írott források semmilyen támpontot sem adnak a Gyójai család és a hasonnevű falu kapcsolatáról. Nem világos ugyanis, hogy a család birtokai közül miért éppen a névadó község hiányzik. A megoldást talán abban kereshetjük, hogy az, mint ősi családi birtok az ősiség törvénye értelmében nem lehetett adásvétel tárgya, így a jogi iratokban sem bukkanhatott fel. Ha ezt a feltevést elfogadjuk, úgy azt is feltételezhetjük, hogy a család ezután gyójai birtokára vonult vissza, s ott élt még néhány évtizedig. Ha így is volt, a török hódoltság kezdetével, bár a falu a török kor végéig létezett, a családnak sok máshoz hasonlóan menekülnie kellett (SZAKALY 1981, 44-15), hogy soha többé ne térjen vissza a Tisza mellé. A virágkor. Gyója a 16. században Bár a Csongrád melletti Jováki-parton már a korai Árpád-kortól kezdve település állt (RégFüz 33 (1980) 101-102; ArchÉrt 107 (1980) 254-255) a 16. század elejéig még mindig csak áttételes bizonyítékokkal rendelkezünk a falu létét illetőleg. A 16. században a korábbi évszázadokhoz képest felduzzadt adminisztráció már mélyebb bepillantást enged településeink történetébe. A történelem viharai Csongrád környékét sem kerülték el. 1514ben Dózsa parasztserege vonult végig a tájon, az 1520-as évektől pedig török, magyar és német hadak váltották egymást.

19 ; 6 Az ásatás környékén ma is több Gyovai nemi család lakik, s a Jováki-partot is Gyovákipart néven nevezték még néhány évtizeddel ezelőtt is. A 'Gyova ', illetve 'Gyovai 'formák a falu pusztulása után tűntek fel, főként a 18. században. Különös adalék e névetimológiához, hogy a Csongrádon 1669-ben készített Urbáriumban Győalljay András és Gyójai György egyaránt szerepel, ami arra mutat, hogy a falu nevének különbözőfotmái egy ideig egymás mellett élhettek (MAKSAY 1959, 666, 674). 17 Káldy-Nagy Gy. Gyólját egyértelműen Gyójával azonosította, Algyő neve fel sem merült ebben a vonatkozásban. A török Gyóljának az összeírásokban elfoglalt helye és ottani kapcsolatai a szomszédos falvakkal egyértelművé teszik földrajzi helyét (KALDY-NAGY 1977, 189). is SMA 1914, 87; OL-Q 7, Dl. 21061. 19 Szulejmán szultán 1526-ban Buda és Pest elfoglalása után a Duna-Tisza közén át vonult birodalma felé. Serege két oszlopra szakadt, s Ibrahim nagyvezér a rumé liai csapatokkal és a janicsárok egy részével a Tisza felé vette útját (SZAKALY 1983, 499). A