A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

GÁBOR Gabriella: Középkori párták Békés megyében

varrtak fel. Különbözőség a párták méretében és kiegészítő díszítésükben mutatkozott. Az örménykúti párta szélesebb, csipkeszalagján pedig a fémszálon csüngő fiitterek helyett, keresztöltésekkel hímzett csomók láthatók. A szalagon az egymást érintő, csomókból kialakított körökből hat található, amelyek közepében szintén egy-egy csomódísz van (7. kép 78, 8. kép 1-2). BOGLÁROS PARTAK Hangsúlyos díszüket a pártamezőből kiemelkedő, üveg, gyöngy, illetve ékkő berakásos, változatos formájú boglárok alkotják, melyek között a párta felületét egyéb díszítések gazdagítják (SZABÓ 1938,331. kép; HORVÁTH 1970,1^. ábra). A Békés megyei pártákon lévő boglárok felépítése hasonló, három fő alkotóelemük van, s ezek azonos módon készültek. Az egyik alkotóelem az alul lévő, négyszirmú, lefelé fordított virágfejet utánzó rész, vagyis a boglár teste. Ez kb. 1 mm széles bronzlemezzel bevont, vastag cérnából készült, de erre a bronzlemez sodratával ellenkező irányban, ritka közökben, vékony huzalt tekertek még. Az 1,5-2 cm hosszú szirmokat hajlítással alakították ki úgy, hogy a négy hurkot nyitott végükkel összefogva, cérnával körülcsavarva rögzítették, majd a szirmokat ívesen behajtva, gömbölyű formát értek el. A boglároknak a másik jellegzetes alkotóeleme az a középen elhelyezkedő virágkehely, amely bronzlemezzel fedett, kb. 2 mm széles lapos pántokból áll. A négy szirmot az előzővel megegyező módon fogták össze, de ezeket éles szögben hajtották fel. Ebbe akb. 0,5 cm magas foglalatba került azután a rozetta. Ezek a rozetták jelentik a boglárok harmadik állandó alkotóelemeit, amelyek több változatban készültek. Alapjuk fehér színű anyagból való korong.

38 A kisebb rozettáknál egy gránátszemcse, illetve zöld üvegcsepp került a korong közepébe. A nagyobb rozettáknál 6-8 darab, felső lapjukon simára csiszolt gránátot

39 nyomkodtak a korong közepén lévő, ezüst vagy arany lemezzel fedett, hat ágú csillag köré (10. kép 1-2) A fent említett három alkotórész egymásra helyezése után az egyes elemeket bronzhuzallal fogták Össze. A huzalokat a rozetta korongján lévő vízszintes furatokon átfűzve és a szintiok között átbújtatva alul összecsavarták. A boglár alsó, dudoros részét textillel bélelték ki, egy vagy két rétegben. A kétféle textil anyaga lencérna, szövésük egyszerű vászonkötés. A kettős bélelésű boglároknál a finomabb vászon került kívülre, az egy rétegüeknél pedig a szirmok között látszó durvább anyagra egy-egy bronzflittert varrtak (10. kép 3-5). Az összeállított boglárra végül, az alsó és a középső rész találkozásánál, kettős gyöngyökből fűzött koszorút drótoztak fel. A gyöngyök ezüstfehér színű üvegből, fúvással készültek.

40 Gerlamonostora mellett, a 6. sírban a koponyát teljesen körülvéve helyezkedtek el a párta töredékei. A bal oldalon előkerült, összefüggő pártadarabból rekonstruálható volt a díszítés egy részlete (JANKOVICH 1991,189) (10. kép 6). A párta alapkoszorúja (Carex Sp. fajba tartozó) sásból készült.

41 (10. kép 7). Ezt Z sodratú cérnából szőtt, 3 cm széles vászonnal vonták be ( 10. kép 8). A párta homlokrészén a hat boglár közül a két középsőn 8 gránátszemcsés, a többin pedig egy-egy gránátköves rozetta volt. A boglárok között függőleges sorban elhelyezett gyöngyök és fiitterek látszottak. A gyöngyökből hármat, a flitterdíszekből négyet erősítettek fel egymás fölé. Egy flitterdísz három egymásra fektetett, különböző átmérőjű bronzlemezből állt. A sordíszek felvarrásának módja is gazdagította a párta díszességét. Ugyanis az öltéseknél, a varrócérnára spirálokat fűztek fel a gyöngy két oldalán, illetve a három flittert összefogó 38 Horváth Béla a tiszaörvényipárta bogiárainál e korongok anyagát gipsznek írja le (HORVÁTH 1970, 159), B. Perjés Judit tudomása szerint azonban ez kaolin. Ezt az adatot B. Perjés Juditnak köszönöm. 39 Domokos Tamás meghatározása szerint a felhasznált kövek: szabálytalan, egyik oldalukon simára csiszolt, üvegesen törött felszínű, zsíros fényű, barnásvörös gránátok. Mohs-féle keménységük: 7,5; a kvarcot karcolják, de a topázt nem. Segítségét ezúton is köszönöm. — Gránátszemes rozetták kerültek elő Csengeren is (HÖLLRIGL 1934,108, 80. kép 37. ábra). 40 Az itt leírtakhoz hasonló módon készültek pl. a Szerep-Csonkatorony területén, illetve a debreceni Dobozi temető feltárásánál előkerült párták boglárdíszei (V.SZATHMÁRI 1993, 195-198, la kép). 41 Kertész Éva meghatározása.