A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

NAUMENKO, Svetlana Andreeva – BEZUGLOV, Sergej Ivanovic: Új bizánci és iráni importleletek a Don-vidék sztyeppéiről

MFMÉ — StudArch II (1996) 247-257 ÚJ BIZÁNCI ÉS IRÁNI IMPORTLELETEK A DON-VIDÉK SZTYEPPÉIRÓL NAUMENKO, Svetlana Andreevna-BEZUGLOV, Sergej Ivanovic A Don bal parti sztyeppéin a 70-es-80-as években intenzíven folytak akurgánásatások, amelyek radikálisan megváltoztatták elképzeléseinket a kazár államiság kialakulásával egyidőben élt nomádok kultúrájáról és státuszáról. Körvonalazódott a sztyeppéi emlékek egy külön csoportja, amelynek fö jellemzői közé tartozik a kurgán alá temetés, a kelet-^iyugati tengely szerint tájolt összetett szerkezetű — általában padmalyos — sírgödör, a négyszögletes, halmokat kerítő árkok, különleges rituális terek kialakítása ugyanolyan árokkal kerítve, sírok nélkül. A temetkezési rítus és a leginkább jellemző sírleletek részleteinek összehasonlítása lehetővé teszi azt, hogy konstatáljuk egyrészről e csoport jelentős belső egységét másrészről azokat a lényeges különbségeket, amelyek az egyidejű vagy időben közeli, más kultúrkörből származó leletektől elválasztják. A látványos kurgános leletegyüttesek mennyiségi növekedésének eredményeként korábban feltételezett azonosságuk a szaltovo-majaki kultúra emlékeivel kétségessé vált. A kazár problematika egyik fö kérdésének mindig is a kazár-bizánci kapcsolatok történetét tartották. Kutatásuk hagyományosan a bizánci történészek meglehetősen szűkszavú közléseire támaszkodott. Az utóbbi években a bizánci-kazár viszony tanulmányozásában egyre nagyobb jelentőséghez jut a régészeti anyag. Az itt közölt tanulmány néhány ilyen lelet jellemzésére vállalkozik. Az alábbiakban vizsgált tárgyak három — egy típusú és időben meglehetősen közeli — leletegyüttesből származnak: kurgán alatti, padmalyos sírokból, amelyeket négyszögletes árok kerített. A szóban forgó temetkezéseket 1986-89-ben a Rosztovi Egyetem expedíciója tárta fel a mai Cimlânskoe víztározó partvidékén. E gazdag, bolygatatlan sírok teljes jellemzése egy külön tanulmány tárgya lehet. Mi itt csak arra a néhány tárgyra összpontosítjuk figyelmünket amelyek kétségtelenül importból származnak: a bizánci aranyénnekre és atoreutikai alkotásokra. Podgornenskij IV temető, 14. kurgán A halott mellett két különböző típusú solidus került elő, amelyeket II. Constans idején vertek Konstantinápolyban (1. kép 1-2) kisebb kronológiai különbséggel. Az egyik előlapján a hosszú szakállas és bajszos császárt szemben ábrázolták, köpenyt és keresztes koronát visel, jobbjában országalma kereszttel; a körirat: ENCONSTANTINVSPPAVC. A hátlapon háromfokú lépcső tetején kereszt, VICTORIA- AVGVA, lent CONOB. Az ehhez a típushoz tartozó pénzeket 651/52-654-re keltezik (BELLINGER-GRIERSON 1968, 425, III, 19d; HAHN 1981, 124, T. 20, 23). A másik solidus előlapja II. Constans császárt ábrázolja hosszú szakállal és bajusszal, valamint IV Konstantinost. Mindketten köpenyt és keresztes koronát viselnek, a fejük között kis kereszt látható. A hátlapon háromfokú lépcső tetején elhelyezett kereszt és kétoldalt Herakleios és Tiberius alakja (BELLINGERGRIERSON 1968, 431^132, VI, közelebbi altípust nem határoznak meg; HAHN 1981, 125, T. 21, 31-38). Ezeket a solidusokat 661— 663-ra datálják. Podgornenskij TV temető, 2. kurgán Igen gazdag sír, amelyben sok egyéb lelet mellett előkerült 9 bizánci solidus, egy bizánci ezüstkorsó és egy ezüstcsésze. Ez utóbbi a késő szasszanida művészet stílusjegyeit viseli magán. Az érmeket mind Konstantinápoly ban verték, három egymást követő császár idejében. IV. Konstantinos Pogonatos Két típushoz tartozó három érem (1. kép 3-5). Az egyetlen átfúratlan solidus ebben a sírban 674-68l-re datálható (BELLINGER-GRIERSON 1968, 539, IIIc, 1 Ód-Officina 5). A hátlap Konstantinos fivéreit — Herakleiost és Tiberiust — ábrázolja, akik a háromfokú lépcső tetején lévő kereszt két oldalán helyezkednek el. További két — Konstantinos mellképét ábrázoló — solidus ún. „jó" vagy „finom" stílusban készült 681-685-ben különböző műhelyekben, különböző verőtöveken (BELLINGER-GRIERSON 1968, 530, IVa, 12c-Officina 6; 531, IVc, 14b-Officina 4). Mindkét érmet átlyukasztották az előlap felől, a portré tengelyében. IV. Konstantinos valamennyi érme kitűnő állapotban volt, nem kerültek forgalomba; a hiányosságok a verés tökéletlenségének számlájára írhatók.