A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)
PÁSZTOR Adrien: A magyarországi kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai vizsgálata
rovására, 4 szemmel, illetve a 4 szemmel és körülöttük négyszeres hurokfolyatással díszítetteket (5. kép 2; 6. táblázat). A statisztikai módszerek e kezdeti szárnypróbálgatásai utat mutatnak az objektivizáit, egzakt elemzések lehetőségeinek továbbfejlesztésére. A gyöngyök számítógépes feldolgozásának fontos szerepet tulajdoníthatunk. Ezen egyre inkább nélkülözhetetlen segédeszköz a gyöngytipológia területén is, a megfelelő és konzekvens alapossággal kidolgozott módszerek alkalmazásával, a széles skálájú, aprólékos kutatásoknak nyújt tágabb teret. ÖSSZEGZÉS E tipológiai munkában a kiválasztott avar kori leletanyag — kidolgozott, egységes jelölési koncepció alkalmazásával —, egy bármikor bővíthető, táblázatos adatbázisba került. Ezáltal a vizsgált korszakunkra nézve, egységesített logikai sor szerint, sematizált táblázatú (nyílt rendszerű) tipológiai rendet állítottam fel. Néhány gyöngy jelenlegi állapotáról, színeiről, elemi összetételeiről, valamint az előállítási technológiájukról analitikai vizsgálatok készültek. A tipológiai táblázat és az adatbázis alapján, az üveggyöngyök alapvető tulajdonságait is figyelembe véve, bővíthető és továbbfejleszthető kódrendszer kiépítésével a gyöngykészlet tipológizámatóvá vált 23 így a tipológizálás legalapvetőbb fázisai valósultak meg, amelynek segítségével a további gyűjtések anyagát a kódrendszer szerint mtegrálhatom az adatbázisba. Tipologizáló murikámmal egy olyan módszer és rendszer kidolgozását kezdtem meg, amelynek nyílt rendszere és bővíthetősége alapján — személyi számítógép segítségével — lehetőséget biztosíthatunk nemcsak az avar kori, hanem más, népvándorlás kori, gyöngyöt is tartalmazó leletanyag tipokronológiai feldolgozására. Megoldásra vár még többek között a típuskódok továbbfejlesztése, amelyben a színek és az előállítási technológiák értelmezései (egy új, kapcsolódó kódolási szisztéma szerint) is helyet kapnak. Egy elkövetkező kutatási fázisban — klaszteranalízis és neutronhálózati szoftver alkalmazásával — szeriációs elemzés végezhető az adatbázisban rendszerezett mellékletanyag felhasználásával. A tipologizált gyöngyöket temetőnként, a belső relatív kronológia megliatározásában, illetve pontosításában kívánom felhasználni, s lelethorizontok közé beépíteni (pl. PÁSZTOR s. a). E munka előkészítése során vált szükségessé a 6. század végi - 7. századi, gyöngyöt és bizánci érmet is tartalmazó leletegyüttesek elemzése (PÁSZTOR 1995). E témában hangsúlyos szerepet kapott az érmes sírok gyöngyeinek számlázása, készítési helye és kronológiai hovatartozása. Kutatásaim végső célja az elemzésre kiválasztott öt nagyobb temető anyagának összevetésével, a korszak relatív időrendjének további finomítása és pontosítása. FÜGGELÉK NÉHÁNY ÜVEGGYÖNGY KÉMJAL ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS GYÁRTÁSI TECHNOLÓGIÁJÁNAK ANALITIKAI VIZSGÁLATAIRÓL Az üveggyöngyök kémiai összetételéről Az 1980-as évek elejétől a magyar régészet számára is közismertté vált hogy a népvándorlás kori gyöngyök anyaga üveg (FLÓRIÁN-ZIMMER1982). Ellentétben a hibásan „üvegpaszta", „paszta-", „agyag-" gyöngy stb. megnevezésekkel, műszeres vizsgálatok igazolták, hogy a gyöngyök (mégha azok nem is áttetsző színűek) üvegnek tekintendők. Ugyanis definíció szerint: üvegen értjük valamely olvadék (SÍO2, B2O3 stb.) megszilárdulása által keletkezett anyagot amely oxigénatomok által összefüggő, nem periodikus hálózaton alapul. Nem rendeződik kristályrácsba és a hálózatalkotó oxidokon kívül hálózat módosító oxidokat is tartalmaz (Tóth M. meghatározása). Az általunk vizsgált leletek kielégítik a fentieket és nem mutatnak specifikumokat. Évezredek óta a következő vegyületek a fő alkotóelemei: SÍO2, AI2O3, CaO, MgO, Na 2 0, K 2 0, PbO. 23 Pásztor A. : A kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai vizsgálata. III. Kézirat 1994, 2., 3. adatbázis.
