A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

PÁSZTOR Adrien: A magyarországi kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai vizsgálata

A második helyi érték a jellemző motívum elő­fordulási számát adja (értéke 1-12 között változik). A kódértékek mindig zérus vagy pozitív egész számok lehetnek. A kódábrázolásban az egyes szekciókat elválasztójelek („/") különítik el egymástól. Ameny­nyiben valamelyik kódelem érték nélküli, úgy a helyi értéke kitöltetlen marad (pl. a 2. kép szegvár-sápoldali sírcsoportjának díszítetlen típusai: 1.01.1/00 = gömb alakú, 1.04.1/00 = lapított gömb alakú, 1.04.2/00 = kétszeresen összetett lapított gömb alakú, 1.04.3/00 háromszorosan összetett lapított gömb alakú, III.02.1/ 00 = rövid henger alakú, VII.02.1/00 = szabályos, négyoldalú hasáb alakú üveggyöngyök, illetve a B:IX.04.1/00 - nem egyenlő oldalú hatszög átmet­szetű hasáb alakú borostyán gyöngy) 22 Az utolsó munkafázisban létrehozott kódrendszer alkalmazásával az adatbázis összes gyöngye azonosító kóddal lett ellátva. Ezáltal az adatbázis típusbesorolása is elkészült. így a típusok jellemzésekor vagy egy-egy típus kikeresésekor, kontrollálásakor a típusvariációk könnyebben váltak összesítiietővé és rendszerezhetővé. A kód értelmezése példával. Az 3. kép 1. ábra kódjának: 1.04.1/06.05/02.04/03.02 felbontása és magyarázata: 1 = Főtípus (mindig a kód első helyi értékű száma) 04.1= (egyszeres) lapított gömb alakú gyöngy 06.05= a hullámvonalköteg dísz ötszörösen is­métlődik a gyöngytesten 02.04= a gyöngy felületén 4 db pávaszem (négyszer ismétlődő korong alakú betétdíszbe ültetett, síkból kiugró dombomlat vagy pont dísz) 03.02 = 2 db vonalfolyatott dísz fut körbe a gyöngy testen (a furatok mentén) A fenti példa is bizonyítja a számkód „beszélő", „leíró", semleges jellegét. Amennyiben az egyes gyöngytípusok kódolása során a kódszámmal ellátott megnevezéseket konzekvensen alkalmazzuk, úgy egy kömiyen kezelhető tipológiai sort állíthatunk fel min­den gyöngyanyag feldolgozása, rendszerezése során. EGYES GYÖNGYTIPUSOK MEGOSZLÁSA A TELJES MINTÁBAN (RÖVID STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉS) A LOTUS 1-2-3 számítógépes táblázat és adatbá­ziskezelői program segítségével nemcsak a teljes fel­gyújtott anyag „leltárát" kezelhetjük egységesen. Alkalmazásával statisztikai számításokra és azok ered­ményeinek grafikonos ábrázolására is mód nyílik. így például szemléletesen kimutatható a teljes minta geometriai fotípusainak százalékarányos eloszlása (3. kép 2; 5. táblázat). Megállapítható, hogy a kora és közép avar kori emlékanyagban a legkedveltebb gyöngyforma a gömb-, majd a kúpfélék csoportjába sorolhatók. Az avar kort megelőző korszakok (késő szarmata, késő római kori) nagy szériában készült, hasábos formái hasonlóképpen elenyésző mennyiség­ben fordulnak elő a teljes mintában, mint az avar kor új korszakát szimbolizáló dinnyemag alakúak. A gömbfélék főcsoportjából is a lapított gömb alakúak a legelterjedtebbek. Eloszlásuk a négy leg­nagyobb mintában (Budakalász, Csákberény, Kör­nye, Szegvár-Oromdűlő) hozzávetőlegesen egységes. Ezzel ellentétben megfigyelhető, hogy a kétszeresen összetett lapított gömbös és az iker lapított gömbös típusok kimagaslóan többségben vannak a kömyei te­metőben, mint a másik három leletanyagban (4. kép 1). A hengeresek közül a hosszú és rövid henger tí­pusok és azok variációinak kiugró többségét láthatjuk a csákberényi és a szegvári temetőben. Hasonlókép­pen magas eloszlási számarányt mutatnak a kúpfélék Budakalászon (4. kép 1). E kiugró számadatok ma­gyarázatát az említett temetők lelethorizontjainak összehasonlító elemzése után adhatjuk majd meg. Az avar kor első felének egyik legjellegzetesebb ékszerfajtája, a szemesgyöngyök vizsgálata során meg­állapítható, hogy a férfiak elenyésző számú gyöngy­viseletével szemben leginkább a nők, a gyerekek, illetve a lányok viseltek a nyakláncukon szemekkel díszített gyöngyöket (4. kép 2-3). Közülük a 4 és 5 szemmel díszítettek képviselik a lapított gömb ala­kúak uralkodó variánsait (5. kép 1). A legjellemzőbb és legkedveltebb típusvariációnak mondhatjuk mind a négy temetőben, a három és öt szemes variációk 22 Ellentétben adrágakő (pl. almandin = Al; ametiszt =Am, hegyikristály (Bergkristall) = Bk, karneol = K, opál = O), borostyán = B, gagát = G, kő (Stein) = S, kagyló = kagy stb.) alapanyagéi gyöngyökkel, az üveggyöngyök — gyakori előfordulásuk miatt — a kód elején nem kapnak különleges jelzést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom