A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)
LŐRINCZY Gábor: Kora avar kori sír Szentes-Borbásföldről
csontok feldolgozása során (VÖRÖS 1996) hiányként jelentkeztek. A padmalyos sír valójában nem számít ritkának a Tiszától keletre megtelepült kom avar kori népesség temetőiben, temetkezései között (LÖRINCZY 1994,318319). Állíthatjuk ezt annak ellenére, hogy a jól dokumentált és publikált sírok száma minimális. A teljesség igénye nélkül 16 — csupán példaként — az alábbi lelőhelyeket említhetjük, mint olyanokat, ahol padmalyos sír. vagy olyan is előkerült. 1. Deszk-R 1. sír (LŐRINCZY 1992a, 115) 2. Deszk-G 16. és 53. sír (LÖRINCZY 1992a, 114) 3. Dombiratos (LŐRINCZY 1994, 323) 4. Hajdúdorog-Városkert u. 1. sír 17 (KRALOVÁNSZKY 1992, 117-135; GARAM 1992, 142-144) 5. Hódmezővásárhely-Szárazér dülő 18 (KOREK 1942) 6. Kaba 19 (ZOLTAI 1929) 7. Kiszombor-E 2. sír (MFM RégAd, leltározatlan) 8. Mokrin (Yu) (LŐRINCZY 1994.31. j.) 9. Szegvár-Cromdülő 130. sír (LŐRINCZY 1992a, 103, Abb. 17-18) 20 10. Szentes-Borbásföld 11. Szentes-Lapistó (LÖRINCZY 1992a, 116) 12. Tiszavasvári-Vörös Hadsereg u. 8./Eszenyi M. telke 21 Az általunk vizsgált területről ismert 190 kora avar kori lelőhely közül 125 esetében nem ismerünk a sírok formájára vonatkozó adatokat. Ezek döntő többségénél aknasírt tételezhetünk fel. Csupán a lelőhelyek egyharmadáról adatolható az akna- vagy gödörsírok előkerülése. E lelőhelyek közül —eddigi ismereteink szerint — a fent felsorolt 12 helyszínen került elő vagy valószüiűsítliető padmalyos temetkezés. A viszonylag kis esetszámot egyrészt az magyarázza, hogy e sírfonnát a régi feltárásokon viszonylag nehezen ismerték fel (LÖRINCZY 1995,400), másrészt napjainkig igen kevés a hitelesen feltárt, jól dokumentált és publikált kora avar kori temetkezés a területről. A Tiszától keletre eső területen, a kora avar korban a padmalyos sírba való temetkezés az eddig megvizsgált egyéb temetkezési szokásoktól eltérő területi elhelyezkedést mutat. E sírforma megtalálható a Köröstől északra — ellentétben a fülkesírokkal, melyek innen hiányoznak —, míg a Körös és Aranka közti területen — hasonlóan a fülkesírok előfordulásához — a Tisza menti sávban a gyakoribb. Az Arankától délre eső területről eddig nem közöltek sem padmalyos temetkezést, sem pedig részleges állat-, illetve fülkesíros temetkezést 22 Tennészetesen az újabb feltárások és azok publikálása még jelentősen módosíthatja az itt felvázolt 16 A jelen dolgozat keretei nem adnak lehetőséget a téma kimerítő tárgyalására, ezért a kora avar kori padmalyos temetkezéssel egy másik tanulmányban szereOiék részletesebben foglalkozrü. 17 A sírból, egy férfi csontvázának jobb oldala mellől, fordított tájolással fektetett, egész ló marudványa került elő (KRALOVÁNSZKY 1992, 117-119). Bár a temetkezés feltárása során nem figyelték meg és nem is dokumentálták, a sírieírás és a felszín- és metszetrajz alapján valószínűsíthető, hogy az 1. sír valójában padmalyos temetkezés volt. Erre utal az, hogy az emberi váz és a ló eltérő mélységben feküdt. A 200 cm széles sír észaldieletifelében elhelyezett emberi váz a 90 cm széles padmalyban 90 cm mélyen feküdt, míg a ló fektetési szintje 25 cm-rel volt magasabban. A padmalyos kialakításra utal az emberi váznak kivájt sírgödör — padmaly — akna felé eső oldalának enyhén ferde lejtésű kialakítása, melyet jól illusztrál a sír metszetrajza (KRALOVÁNSZKY 1992, 2. ábra). A padkás sírok esetében ez a sírfed függőleges (LŐRINCZY 1992a, Anm. 9). A sír déli végének íves kialakítása is arról tanúskodik, hogy azt nem felülről ásták, hanem az aknarészből, oldalriú történt a padmaly kivájása. Hasonló temetkezés a szegvár-oromdűlöi 130. sír (LŐRINCZY 1992a. 103. Abb. 17-18). 18 Bár nincs erre utaló konkrét megfigyelés, mégis feltételezhető, hogy ez a temetkezés is padmalyos sir volt. Erre utalhat a sír — az aknasíroknál szokatlan — 120 cm-es szélessége is. Szinte minden olyan temetkezésnél, ahol az ásató megfigyelte és feljegyezte a sír szélességét, és az jelentősen meghaladja az aknasírvlarál általános 60-80 cm-t, és részleges állattemetkezés is előkerül az emberi váz mellett, jogosan feltételezliető a temetkezés padmalyos kialakítása. 19 Az 1928-ban, házépítéshez ásott meszesgödör szélén előkerült sírt Zoltai Lajos, az építkezés miatt, két részletben tárta fel. A 240 cm mélyen fekvő férfi csontváz jobb oldalától 1 m-re, fordított tájolással, csupán 170-180 cm mélyen fekvő, felszerszámozott ló került elő (ZOLTAI 1928). Ennél a temetkezésnél — amely az ember és a ló helyzete alapján jó analógiája a Hajdúdorog-Városkert u. 1. simák — csupán a mélységkülönbség alapján tételezhető fel a temetkezés padmalyos típusa. 20 A temetőben eddig feltárt mintegy 400 temetkezés közül közel 100 bizonyult padmalyos sírnak 21 Ld.l8.j! 22 Már ezek alapján is eltérő származású népességgel lehetAiell számolni a Tiszától keletre eső területen belül az Arankától délre, az Al-Dunáig terjedő területen.
