A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)
LŐRINCZY Gábor: Kora avar kori sír Szentes-Borbásföldről
1. Békéssámson-Móricz Zs. u. 12. (RégFüz 41 (1988) 49) 2. Deszk-M (CSALLÁNY 1956. 288) 1. sír: T.: K-Ny. M.: 90 cm, sz.: 100 cm, csvh.: 175 cm. 'Lábnál lófej, szájában vaszabla.' 2. sír: T.: K-Ny. Lovassír. 3. sír: T.: K-Ny. M.: 100 cm, sz.: 80 cm, csvh.: 130 cm. 'Lábnál lófej és lólábszárak.' 4. sír: T.: K-Ny. M.:130 cm, sz.: 80 cm, csvh.: 183 cm. "Lábnál lófej és kantárdísz.' 6. sír: T.: K-Ny. M.: 130 cm, csvh.: 150 cm. 'Magasabb rétegben juh- és marhacsontok szétdarabolva feküdtek." (MFM RégAd, leltározatlan) 3. Deszk-S 1. sír: T.: ÉK-DNy. M.: 53 cm. 'A csontváz feletti földrétegben szétszórt állatcsontok. ' (MFM RégAd, leltározatlan) 4. Hódmezővásárhely-Solt-Palé, Katona István halma 12., 14., 26. és 33. sír (PÁRDUCZ 1936, 159, 163) 5. Hódmezővásárhely-Vásártér/Tanácsköztársaság tér/Szabadság tér (LŐRINCZY-SZALONTAI 1996) 6. Hódmezővásárhely-IV. Téglagyár 7. Kiszombor-B 234. sír T: K^y. M: 110 cm, h.: 200 cm, sz.: 50 cm, csvh.: 153 cm. 'Ismeretlen állatkoponya alatt fordított irányú (nyugatnak néző) csontváz torzított koponyával, bal felső combhoz csecsemő téve.' (MFM RégAd, leltározatlan) 8. Kiszombor-Új Élet Tsz 50. sz. telepe (LŐRINCZY-SZALONTAI 1996) 9. Tarhos-Tarhospuszta (ArchErt 11 (1877) 267; HAJNAL 1878, 130-132) A Tiszától keletre eső területen, a kora avar kori lelőhelyek közül ma már több mint félszázról tudunk, ahonnan állattemetkezésre utaló csontmaradványok kerültek elő. A feltárások és megfigyelések alapján ezek döntő többségét részlegesen, azaz maizott formában temették el. Az előkerült, közel 800 állatból kb. 340 volt a marha és közel ugyanennyi a juh vagy kecske. Bár közel 200 lótemetkezésre utaló adattal rendelkezünk, 14 valószínűsíthetően csupán csak 148 lovat temettek el nyúzott állapotban. A részleges állattemetkezés gyakori volt az általunk tárgyalt területen, de azoknak a közösségeknek a temetői, ahol ez szinte általánosnak mondható, a Körös-Tisza-Aranka által bezárt területen kerültek elő. E szokás, ha ritkán is, de előfordul a Köröstől északra, de az Arankától délre előkerült temetőkből szinte teljesen hiányzik. Borbásföldön, a fiatal egyénnel együtt eltemetett idős, 17-18 éves mén és a négy juh (VÖRÖS 1996) a fentiek alapján nem egyedi eset. Bár az állatok archaeozoológiai szempontú összehasonlítása és értékelése ma még komoly akadályokba ütközik, mivel a Tiszától keletre eső területről mindössze 20 állat — múzeumi gyűjteményben megtalálható — csontanyagát dolgoztak fel (BÖKÖNYI1974). Ezért a 67. századi, tiszántúli állatállományról, mindezek alapján, ma még aligha kaphatunk reális képet. A SIR FORMÁJA A többszöri bolygatás ellenére is feltételezhető, hogy a borbásföldi temetkezés padmalyos sír volt. Bár az ásató a sírfoltok pontos körvonalait, egyrészt a talajadottságok, másrészt a körülárkolásos sírbontási módszer következtében nem dokumentálta, és semmilyen méretet — mélység, hosszúság, szélesség — nem jegyzett fel, az állatcsontok helyzete alapján a temetkezés padmalyos sír lehetett. Az emberi váz fektetési szintje felett 30-50 cmre előkerült ló- és juhcsontok a bal alsó lábszár fölött voltak. Már csak az előkerült állatcsontok mennyisége miatt is valószínűtlen, hogy csak a bal lábszárcsont felett feküdtek volna a részleges állattemetkezések csontmaradványai. Mivel az állatcsontok előkerülését az ásató nem a két lábszár felett említi, feltételezhető, hogy azok a bal lábszár felett 30-50 cm-re és attól délkeleti irányban, távolabb kerültek elő. Ezt a lehetőséget valószínűsíti az is, hogy a 3., Ny-K tájolású, 10. századi sír nyugati végének ásása során a kora avar temetkezés keleti részét — padmalyos sír esetében annak aknarészét — semmisítették meg az ide eltemetett részleges állattemetkezések azon részével együtt — lókoponya és egyes lábcsontjai, négy j uli koponya, négy mellső és öt hátulsó lábvég —, amelyek az akna északkeleti felében voltak elhelyezve. 15 Ezek a sír bontása, majd az állatid Ezek közül 10 lelőhelyről csak az előkerült lószerszám alapján valószínűsíthető, hogy lovastemetkezés volt, míg 45 esetben egész lovat temettek el. 15 Mivel a munkások a sír mellkasi részét megsemmisítve nem találtak állatcsontokat, és a temetkezés többi részénekfeltárása során csak a már említett állatcsontok kendtek elő, ezért a hiányzó csontmaradványok csakis a 3. sír által megbolygatott részen lehettek