A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

T. KNOTIK Márta – KŐHEGYI Mihály: A bátmonostori késő középkori temető vásznainak vizsgálata

MFMÉ — StudArch I (1995) 283-290 A BÁTMONOSTORI KÉSŐ KÖZÉPKORI TEMETŐ VÁSZNAINAK VIZSGÁLATA T. KNOTIK Márta-KŐHEGYI Mihály A bátmonostori romterületet már régóta ismerik régészeink, hiszen Bács-Bodrog megye legkorábban feltárt templomai közé tartozik. Haynald Lajos kalocsai érsek megbízásából nem kisebb egyéniség, mint Henszlmann Imre végzett e helyen feltárást 1871-ben (EÍENSZLMANN 1873, 126-166). A leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek, ltsz.: 298/1871. és 38/1883. Azóta minden valamirevaló művészettörténeti és helytörténeti munka megemlékezik a román kori építészetünkben kevésbé szokványos alaprajzról, és a 13. század első harmadára keltezhető, római sírkőből faragott kaputimpanonjáról, melyben háromkaréjos keretbe zárva a bizánci ikonográfia szabályai szerint térdelő két donátor között Krisztus trónol (HENSZLMANN 1873a, 51-60; DUDÁS 1886,98,115-116).' Henszlmann fekete színnel jelölte a templom régi, tatárjárás előtti építési periódusát, és átépítését bővítését a 14. századra tette. A templomtól északra elhelyezkedő kolostor (A-val jelölt épület) és a tőle délre feltárt kápolna (B-vel jelölve) építését ugyancsak a 14. századra helyezte. Az alaprajz azonban számos részletében kiigazításra és helyesbítésre szorul, az építési periódusok is sokkal bonyolultabbak, sőt egészen új templom is felszínre került az 1970-es években Biczó Piroska vezetésével folytatott ásatások nyomán.

2 Ennek a nagyarányú munkának a feldolgozása folyamatban van, elébe vágni nem lenne ildomos (BICZÓ 1981). Elégedjünk meg itt annyival, hogy a Henszlmann ásatás óta feltárt okleveles anyagból az első templom építésének kora a 12. század legvégére valószínűsíthető (GYÖRFFY 1963, 709). Bátmonostorra vonatkozhat az az 1198-as oklevél, mely szerint a pápa kérte a királyt, hogy a monostort, melyet Both bihari ispán (1192-93) kezdett építeni, de halála miatt befejezni már nem tudott, helyezze át biztonságosabb helyre, ha a megyéspüspök ehhez hozzájárul (F-n. 321-322). A „biztonságosabb hely" nehezen lenne értelmezhető, ha valami külső támadásra gondolnánk, hiszen Bátmonostor távol volt az akkori országhatároktól (1. kép). Ez az adat csakis azt jelentheti, hogy a Duna árterébe emelt, és az árvizeknek folyton kitett monostort kellett volna 1-2 kilométerrel keletebbre telepíteni, a Dunát szegélyező magaspartra. A félig kész, vagy a befejezéshez közel álló templomot és monostort azonban nyilván csak tetemes költséggel lehetett volna lebontani és másutt felépíteni. Az épületet azután a pogányok — nyilván a tatárok — pusztították el, s több emberöltőn át romokban hevert, mígnem a birtokot Becsei Imre szerezte meg 1323-ban, akinek fia Vesszős, a pápától engedélyt kapott arra, hogy a templomot és az emberemlékezet óta lakatlan monostort helyreállítsa, / Dudás könyvének bírálatakor is megemlítik Bátmonostori: ArchÉrt 6 (1886) 180-183; Századok 20 (1886) 277-278; DUDÁS 1897,123; DUDÁS 1896, II. 162; ÉRDÚJHELYI 1899; ROEDIGER 1901, 226; GERECZE1906,170-171; BOROVSZKY1909,1. 56-58; II. 302; KEMÉNY 1931, 349,351-353; RAPCSÁNY11934, 391-392; GEREVICH1938; GENTHON 1951, 96; ZALOTAY 1957, 69-70; GENTHON 1961, 32;FÜLEP 1970, 30, 69, 74, 96; DERCSÉNYI1973, 200. 2 Előzetes jelentés: RegFüz Ser. 1. No. 31. (1978) 93-94; ArchÉrt 105 (1978) 287; RégFüz Ser. I. No. 32. (1979) 108-109; ArchÉrt 107 (1980) 253; RégFüzSer.I.No. 33. (1980) 90; ArchÉrt 108(1981) 279; RégFüz Ser. I. No. 34. (1981) 86; ArchÉrt 109 (1982) 313; RégFüz Ser. I.No. 35. (1982) 100; ArchÉrt 110 (1983) 307; RégFüz Ser. I. No. 36. (1983) 90; ArchÉrt 111 (1984) 279; RégFüz Ser. 1. No. 37. (1984) 101; ArchÉrt 112 (1985) 288; RégFüz Ser. I. No. 38. (1985) 89; ArchÉrt 113 (1986) 285; RégFüz Ser. I. No. 39. (1986) 79; ArchÉrt 114-115 (1987-88) 277.