A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZATMÁRI Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád megyében

A Kárpát-medencéből ismert többi, ugyancsak hasonló kereszt, mint például két ismeretlen lelőhelyü (CZOBOR 1901, 68, 89. kép; LÁSZLÓ 1977, 64. kép), vagy a veszprémi, a majki, a kecskeméti, az egri és a kolozsvári (BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953,229,231,73&-e kép, 249) darab szintén erre a korra tehető. Az ezek között lévő hátoldalak elárulják azt is, hogy a szegedi kereszt hátoldalán ugyancsak három medallion között Mária foglalhatott helyet, karján a kis Jézussal. A négyszállási I. temető 161. sírjából szintén előkerült egy kijevi típusú kereszt, amelyen ugyan négy medallion van, de megjelenésében kétségtelenül a fenti keresztek körébe sorolható. Az ásató e kereszt Magyarországra jutását a keleti kereszténységre tért jászok 13. századi betelepülésével magyarázza, s a tárgy földbe kerülését csak a 13. század második felétől tartja elképzelhetőnek (SELMECZI 1992, 201,203,216-218, 107. kép; SELMECZI 1992a, 15, 3839,83,93-94,110, VI. tábla 43). A bulgáriai hasonló kereszteket általában a 1213. századra keltezik. Közéjük tartozik pl. a szófiai régészeti múzeumban őrzött darabon (MIATEV 1922, 68,49. kép) kívül a kavamai — antik nevén Bizone — (MIRCEV-TONCEVA^IMITROV 1962, 97, 71/2. kép, 98, 105; DONÖEVA-PETKOVA 1983, 121-122, IV. tábla 3^1), a tarnovgradi és a preszlavi (ALEXIEV 1981, 87-88,1-2. kép), valamint a Baba Vidán

70 előkerült kereszt is. A belgrádi Nemzeti Múzeum gyűjteményében ugyancsak van egy 11-12. századra keltezett hasonló darab (MARJANOVIC-VUJOVIC 1987, 51, No. 50), de megemlíthetjük még a párhuzamok sorában pl. az északkelet-romániai Ibanestiben előkerült, s a 12. század második felére meghatározott keresztet (SPINÉI 1975, 237, 241, 5/1. kép), illetve all. századra helyezett prágai (NECHVATAL 1979, 218-219, 222, 3. tábla 3, 242), vagy a vésett kijevi ereklyetartót (KARGER 1951,177,180,133. kép) is. Megállapítható tehát egyrészről, hogy a szegedi múzeumban lévő ereklyetartó keresztre vonatkozó leltárkönyvi bejegyzés 17. századi keltezése téves, hiszen a tárgy kora leginkább a 11-13. századra tehető, másrészt pedig a párhuzamok alapján jól besorolható e kereszt is az ún. kijevi típusú mellkeresztek körébe.

71 A Békés és Csongrád megyében összegyűjtött ereklyetartó mellkeresztek ismertetése nem zárható le anélkül, hogy egy korábbi pontatlanságra ne térjünk ki. A szakirodalomban ugyanis felbukkan egy tévesen békéscsabainak említett ereklyetartó (BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953, 215, 63/c kép, 216, 246, 248; SZABÓ 1980, 95), amelynek csupán az őrzési helye volt a békéscsabai múzeum, a tárgy ellenben a gyulavarsándi Lapos-halmon került elő Krammer Nándor 1902-1903. évi ásatásán. Ez egyértelműen kiderül Reil Lajos 1914. évi írásából (RELL 1914,69), s a tárgy leltárkönyvi bejegyzéséből is.

72 Sajnos a tárgy az 50es évek óta hiányzik a gyűjteményből. ÖSSZEGZÉS A fentiekben részletezett ereklyetartó mellkeresztek csoportja a magyarországi darabok között csak kis hányadot képvisel. Az orosz területeken készült keresztekkel mindössze egyikük mutat rokon vonásokat, de ennek előkerülési helye ismeretlen, így semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy ez a darab biztosan a két megye területéről származik. A továbbiakban ezért csak azzal a tizenkét szentföldi típusú mellkereszttel érdemes részletesebben foglalkoznunk, amelyek már előkerülési helyük, vagyis Magyarország két DK-i megyéjének fekvése alapján is figyelmet érdemelnek (8. kép). Jónéhány kutató eddigi feltételezése szerint ugyanis e területen érvényesülhetett leginkább a kora Árpád-kor folyamán a Bizánci Birodalomnak az a bizonyára sokrétű kultúrhatása, amelynek egyik bizonyítékát e mellkeresztek adhatják (MEGAY 1961, 107; BÁLINT 1968, 72; MESTERHÁZY 1969, 96-98; MESTERHÁZY 1970, 175; BÁLINT 1980,277; SZABÓ 1980,95; KÜRTI 1983,269-270). Azonban e tárgytípussal kapcsolatban is sok 70 DONCEVA-PETKOVA 1985, 47, 2. kép, 48^9 — a párhuzamok további részletesfelsorolásával. 71 További kelet-európai párhuzamokat említ: LOVAG 1971,159, 44. jegyzet. 72 MMM ltsz.: 52.1270.1.