A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZATMÁRI Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád megyében

Hazánk területén kívül szintén jónéhány hasonló keresztet lehet megemlíteni, melyek között egészen pontos megfelelői is vannak a gyulainak. Legtöbb ilyen Bulgáriából ismert. Pliszka — itt két hasonló kereszt is előkerült — (DONCEVA-PETKOVA 1979, 74-81, 1-2, 4, 7, 14. kép) és Ignatievo (DONCEVAPETKOVA 1983,117, VI. tábla 3) lelőhelyén kívül érdemes említést tenni a várnai múzeumban lévő és más ismeretlen lelőhelyekről származó keresztekről is (MIATEV 1922, 71, 54. kép, 72-73, 75, 59. kép; VALEVA 1981,79-81,14/akép; DONCEVA-PETKOVA 1983,117-118, V. tábla 3). Ezek korát általában a 9-11. századra teszik (VALEVA 1981, 79, 83; DONCEVA-PETKOVA 1979, 87-91; DONCEVA-PETKOVA 1983,118-119). Igen jó párhuzamnak tekinthető a szerbiai Ravna és a makedoniai Strumica 10-11. századra keltezett keresztje is, valamint a horvátországi Novi Banovciból származó darab, bár ennek korát későbbre, a 13. századra helyezték (MARJANOVIC-VUJOVIC 1987,29-30,10-11. kép; MARJANOVIC-VUJOVIC 1992, 454-455, 4. kép; PAVICIC 1994,60, No. 9). Romániában a Dinogetia-Garvan nevű lelőhelyen talált hasonló keresztet a 10-12. századra (BARNEA 1967, 357, 360-363, 193/6 a-b kép), a csehországi Opocnice keresztjének és egy másik csehországi, de ismeretlen lelőhelyről származó darabnak a korát pedig all. századra határozták meg (NECHVATAL 1979,216,219,2. tábla 3-4,221,242). Hasonló keresztek távolabbi lelőhelyei vagy mai őrzési helyei között említhető még pl. Athén, Moszkva, Monza, Rhode Island (DONCEVA-PETKOVA 1979, 85-87,20-23. kép) vagy éppen a Vatikán és az Ermitázs (BÁRÁNYOBERSCHALL 1953, 213-214, 62/c-d kép; MARJANOVICVUJOVIC 1992,454^155,5-6. kép). A felsorolt, egész megjelenésükben vagy az alakok megformázásában, illetve a kompozíciójukban hasonlóságot mutató keresztek és keltezéseik alapján elmondható a gyulai ereklyetartó mellkeresztről is, hogy leginkább a 10-11. századi keltezése a valószínű, s ennek a gyulai téglagyár mellett előkerült temető leletanyaga sem mond ellent. Békéscsaba (Békés megye). Ereklyetartó mellkereszt (2. kép 1 a-b) Kisméretű, latin kereszt alakú, öntött bronz. Szárai egyenes végűek, s végeik felé kiszélesednek. Két, egymással pontosan, hézagmentesen illeszkedő oldalát csuklópántokkal rögzítették egymáshoz. Függesztőkarikája hiányzik, annak csak az elpattant, lefelé elfordult csuklópántjai maradtak meg eredeti helyükön. A kereszt csuklópántjait felül vasszegeccsel rögzítették egymáshoz, az alsó zárszerkezet töredékes. A ereklyetartó két oldala olyan pontosan illeszkedik egymáshoz, hogy porózus anyagot (pl. földet) is tarthattak benne. Előlapja meglehetősen kopott, szélei mentén mégis követhető a körbefutó, vékony vonalból álló keretelés. Középen a keresztre feszített Krisztus domborúan megformált alakja látható. Keresztes dicsfénnyel körülvett feje a jobb válla fölé hajlik. Szemeit, száját, orrát jelölték, de a kopás miatt ezek már alig látszanak. Hosszú hajat és szakállt visel. Rövid ujjú, kerek nyakkivágású, bő ruhája bokáig érő. Egymás mellé helyezett lábaival jól látható, trapéz alakú lábtartó deszkán áll. Karjai vízszintesen kinyújtottak, tenyerei előre néznek Feje fölött véséssel megrajzolt táblás kereszt, ennek jobb és bal oldalán pedig a nap és a hold apró pontokból összeálló ábrázolása látszik. Az utóbbiak a világmindenséget, az életet és a halált, a fényt és a sötétséget jelképezhetik, de utalhatnak arra is, hogy Krisztus halálának délutánján, egy időre sötétség borult a földre (Máté 27, 45; Márk 15, 33; Lukács 23, 44).

14 A vízszintes keresztszárak alatt Krisztus nevének görög betűkkel bevésett rövidítése olvasható: a jobb karja alatt az IC, a bal karja alatt pedig az XC betűk (THCOYC XPICTOC = Jézus Krisztus).

15 A hátoldal szélein is bevésett, vékony vonal alkot keretet Ebben Szűz Mária domború megformálású, orans alakja helyezkedik el. Glóriás fejét egyenesen tartja, tekintete előre néz. Arcának felülete ugyan eléggé kopott, de vonásai még kivehetők. Testét bokáig érő, bő, függőleges redőzetű ruha fedi, e fölött pedig szintén hosszú köpenyt vagy vállkendőt visel. A lábai alatt valószínűleg a talajt ábrázolták. A test mellett könyékben behajlított karjait fölemeli, két nyitott tenyerét szem magasságban előre fordítja. Karjai mellett a görög betűs Máriamonogram, vagyis az MP és a 0V betűk olvashatók (MimIP 0EOY = Isten anyja).

16 Feje fölött, lába alatt s a kereszt vízszintes szárainak végein is nagyon kopott, V alakban bevésett vonalak vehetők ki, melyek talán — az alább ismertetett makói vagy tótkomlósi ereklyetartókon is látható — növényeket, valószínűleg pálmaágakat szimbolizálnak.

17 (h.: 5 cm, sz.: 2,6 cm, v.: 0,9 cm, ltsz.: MMM 92.2.1.) Az ereklyetartó kereszt 1991 tavaszán került elő 14 Vö. még KLEX 1986, J 70-174, 238-240. 15 LLEX1989, 238, „szimbolikus betűjelek''címszó;KLEX 1986,168. 16 LLEX1989, 238, „szimbolikus betűjelek"címszó. 17 A hasonló növényi motívumok szimbolikájának változatos magyarázataihoz vö. KLEX 1986, 40, 64, 91, 102, 141-142, 156, 244-245, 249, 257-258, 271-272.