A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZALONTAI Csaba: Avar kori lelőhelyek és leletek Mindszentről

Albrecht herceg is meglátogatta. Ebből adódhatott a lelőhely téves elnevezése (SZALONTAI 1992,8) 74 Mndszent-Mórián-halom (CSMTRTÉ 1899, 30; ECSEDY 1979,140; VÖRÖS s. a, 5) A KJM-ban ezzel a lelőhely megnevezéssel őriznek egy köpűs szakállas nyílhegyet H.: 13 cm, ltsz.: 57.89.1. A várostól keletre, a Ludas-ér déli partján, egymástól 50 méterre két halom emelkedik. A mai 10 000-es térkép szerint, az egyik neve Móra-halom. Mindkettőt egy ÉNy-DK irányú, a térszínből mint­egy 3-4 méterre kiemelkedő, kb. 1,5 km hosszú dombháton emelték. Bfrn.: 96,4, illetve 94,6 méter. Egy 1779. évi térképen, 75 a Ludas-ér déli part­ján, egymás mellett két halmot jelölnek. Az egyik mellett a Mórián-halom felirat olvasható (5. térkép). Nagyon valószínű, hogy a fenti halmok közül a ma Móra-halomnak hívott azonosítható a Mórián-ha­lommal. Mindszent-Kossuth utca 117/a 1991-ben, házépítés közben, 2,2 méter mélyen, fejjel Ny­ra fekvő, nyújtott helyzetű csontvázat találtak A csontváz mel­lett ismeretlen rendeltetésű, sárga szmű, agyagkarika (agyag­síp?) volt. A karika át van fúrva, és a tetején egy vályú húzódik (8. kép 30). Ugyanebben a mélységben sok állatcsontot, Árpád­kori, szürke, korongolt, kavicsos soványítású cserepet és középkori kályhaszemet, ill. kerámiát találtak (SZALONTAI 1992,126. lh). Mindszent-szórványok 1. A szentesi múzeumban több Mindszentről származó szórvány leletet őriznek Ezek valószínűleg a bemutatott lelőhe­lyekről származnak, de a leltározás során elkeveredtek 1. Bronz­huzal fülbevalópár. 2. Szürke színű, bikónikus, hullámvonal díszes orsógomb. 3. Szürke orsókarika. 4. Két, nyitott végű, rombusz átmetszetű, karcolt díszű bronz karperec, ltsz.: 55.26.1-6. 2. A MFM gyűjteményében található egy Mindszentről származó, ovális vascsat, amely feltehetően avar kori (8. kép 28). Ltsz.: 53.139.1. 76 3. Dr. Ávéd László — nyugalmazott körzeti orvos (Mind­szent, Petőfi utca 1.) — több régészeti lelettel együtt egy kézzel formált, homokkal soványított bögrét őriz (8. kép 31). Ma.: 7,5 cm, pá.: 5,5 cm, fá.: 4 cm. A magángyűjtemény tárgyai több évtized alatt kerültek a helyi lakosoktól Dr. Ávéd tulajdonába. Sajnos az előkerülési helyeikről nem készült feljegyzés. 4. A mindszenti Helytörténeti Gyűjtemény régészeti leletei. A városban 1928 óta folyik többé-kevésbé szervezett gyűjtőmunka, mely a városban található néprajzi és régészeti tárgyak felgyűjtését célozta meg. A gyűjtemény anyaga jelenleg a Köztársaság tér 25. szám alatt van elhelyezve. A különböző korú leletek között található egy három élű, nyéltüskés, vas nyílcsúcs (8. kép 29). H.: 5,6 cm. Valószínűleg avar kori. A régészeti terepbejárás során talált avar kori telepü­lésnyomok Mindszent határában, szakdolgozati tereptej árás során az alábbi avar kori telepeket találtuk ( 1. kép). 77 1. A város keleti szélén, a Ludas-érrel párhuzamosan elhe­lyezkedő, É-D irányú települést találtunk. A telep 250-300 méter hosszú és 50-60 méter széles. A területen kézzel formált, homokkal és apró kaviccsal soványított, durva felületű, vörösre, szürkére és barnára égett, nagyméretű edények oldaltöredékeit, illetve koron­golt, szemcsés anyagú, hullám- és párhuzamos vonalakkal díszített oldal- és fenéktöredékeket találtunk. A cserepek között volt egy korong olt, sárga kerámia töredéke és egy cikk-cakk vonallal díszített, bikónikus orsógomb is (9. kép 1^1). A felszíni leletek alapján a település kora a késő avar korra tehető. 2. A várostól keletre, a 45. számú országúttól kb. 300 méterre E-D irányú partos részen helyezkedik el a lelőhely. A kiterjedése kb. 130x300 méter. A település az egykori Kék-tó nyugati partján állhatott. Szürke, korongolt, és homokkal 74 Az idézett szakdolgozat írása során merült fel először a lelőhely topográfiai azonosításának igénye. Miután minden igyekezetünk ellenére ez eredménytelen maradt, logikai úton következtettünk a fentiekre. Az akkor elmaradt kutatási hiányosságokat a jelen dolgozat anyaggyűjtése során sikerült pótolnunk, így a Schupiter/Zalotay-féle kézirat (ZALOTAYE. :, ,Avar kórszak ' ' c. kézirata. KJM RégAd 261-84) is igazolja feltevésünket. A kézzel írott feljegyzéseiben világosan leírja, hogy az Albrecht-tanya lelőhely azonos a Bozó-földön feltárt avar temetővel. Ennek ellenére továbbra sem világos, miért a fenti megnevezést használta a tanulmányában. Különösen érthetetlen ez annak tudatában, hogy Schupitermaga is részt vett az ásatásokon. Szintén a két lelőhely azonosságára utal Nagy Imre (NAGY 1928, 35), ill. hasonló következtetésekre jutott Rózsa Gábor is (RÓZSA 1994, 559). 75 MAPPA ExhibensPlagasControvertas inter PraediumSz György ad Dominium Csongradiense, et Terrénum Mindszent ad Dnium Mindszentiemé pertinentia, Delineata Anno 1779., Copiata ano 1783. Köszönettel tartozom Rózsa Gábornak, hogy felhívta a figyelmemet a térképre. 76 A lelet előkerülésével kapcsolatban semmilyen információ nem áll rendelkezésünkre. 77 A szakdolgozatban szereplő lelőhelyek számai az ismertetés sorrendjében: 5., 28., 29., 58., 64., 65., 68. (SZALONTAI 1992).

Next

/
Oldalképek
Tartalom