A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

ORMÁNDY János: Granulációs díszítés avar kori tárgyakon. Gúla- ás lemezgömbcsüngős arany fülbevalók

1. Alattyán 85. sír(KOVRiG 1963,16) 2. Alattyán 216. sír (KOVRIG 1963,26) 3. Alattyán 604. sír (KOVRIG 1963, 53) 4. Bjelo Brdo (Yu) (DMITRIJEVIC-KOVACEVIC-VINSKI 1962, 108) 5. Budakalász 214. sír (PÁSZTOR-VIDA 1991)

50 6. Dévaványa-Köleshalom 15. sír (KOVRIG 1975a, 134) 7. Dunapentele H. (10) sír (BÓNA 1982-83,121-125) 8. Gátér (KADA 1905, 383, 9 ábra; HORVÁTH-H. TÓTH-V. SZÉKELY 1988,51) 9. Gátér 171. sír (KADA 1906,151-152) 10. Halimba 6. sír (GARAM 1993, 66, Taf. 29. 10) 11. Halimba 165. sír (TÖRÖK 1968,270-73) 12. Jánoshida 180. sír (ERDÉLYI 1958,32-33. ) 13. Jánoshida 210. sír (ERDÉLYI 1958,36-37 ) 14. Nagyréde-Ragyogópart 8. sír (SZABÓ 1968,38) 15. Nyékládháza 20. sír(K. VÉGH 1965,190) 16. Szeged-Fehértó-A 9. sír (Móra ásatási sirlapja,

51 MADARAS 1981,35) 17. Szeged-Fehértó-B 82. sír (MADARAS 1981,41) 18. Szegvár-Szőlőkalja 104. sír (HEGEDŰS 1979,65)

52 19. Ismeretlen lelőhely (HAMPEL 1894, 114, Taf. LX/9; GARAM 1993,70, Taf. 34. 3) 20. IsmereÜen lelőhely (GARAM 1993,70, Taf. 34.4) 21. Tatabánya-Alsógalla291. sír (SZATMÁRI 1982-«3,71) 22. Táp-Borbapuszta 317. sír (XJM RégAd 6-85)

53 23. Tiszaderzs 34. sír (KOVRIG 1975,217) 24. Tiszavárkony (GARAM 1993,108, Taf 98. 7-8) 25. Vámosmikola 54 (56). sír (MRT 9, 538) 26. Zsély/Zelovce (Sk) 607. sír (CILINSKÁ 1973,142) Az ebbe a típusba sorolt fülbevalós sírok tájolása — a korszakkal megegyezően — általában ÉNyDK. Fülbevalók a női és a férfi temetkezésekben egyformán előfordulnak. A női fulbevalós sírok gyakori melléklete a párta, gyöngyök (előfordul még a szemesgyöngy, de megvan már a dinnyemag alakú is, valamint a poliéderes gyöngyök), boglár, használati eszközök (orsógomb, vasár). A férfi és a női temetkezésekben egyaránt jellemző kísérőlelet a csat, többnyire vasból (a női sírokban főleg a lant alakúak fordulnak elő). A férfi sírokban lemezes, ezüst szíjvégekkel, tüzkészséggel együtt találjuk őket. Ezekre a fülbevalókra jellemző lesz az a kora avar korban is előforduló gyakorlat, hogy a fülkarika nem aranyból, hanem bronzból és ezüstből

54 készül és a sima huzalkarikát gyakran helyettesítik csavarttal. Legkorábbi előfordulásuk Szeged-Fchértó-A 9. sír, ahol kora avar préselt, lemezes szíj véggel és korai fazékkal együtt találhatjuk a kislemezgömbcsüngős fülbevalót. A két éremmel, illetve éremutánzattal keltezett sír (Szeged-Fehértó-B 82. sír, Dunapentele 10. sír

55 alapján mlbevalóinkat a közép avar korra, a 7. század harmadik harmadára, illetve végére helyezhetjük. Ezt támogatja továbbá az is, hogy az alatytyáni 604. sír hármas csoportú korongveretes öve az Alattyán 40. sír, Újkécske 1. sír csatjain keresztül összekapcsolható a szeged-makkoserdei 24. sírral, mely II. Constans és IV. Constantinus véreiéivel keltezett (KOVRIG 1963, 127). A típus ezüstpéldánya, amely a zsélyi temető 490. sírjából elnagyolt csillag alakú, fémlemez bevonat nélküli, vas keresztvasú szablyával együtt került elő, szintén ezt bizonyítja.

56 Elterjedésükről elmondható, hogy a Duna-Tisza közti területen szinte nem fordul elő (11. kép). Ennek okát a kagáni székhely áthelyeződésében láthatjuk. A kora avar Szentes típusú, Tószeg altípusú fülbevalók között, a legkésőbbi daraboknál kimutatható egy határozott méretcsökkenés.

57 Az ezeken a dara50 Köszönetet mondok Pásztor Adriennek a cikk lektorálása során tett hasznos tanácsaiért, valamint a budakalászi fölbevalóra történő hivatkozás lehetőségéért. 51 A dokumentáció szerintfölbevalópár, melynek egyik darabja a felfakadó viz miatt elveszett 52 KJM RégAd 258-84. Hegedűs Katalin 1979-es ásatása. A temetőt Lőrinczy Gábor dolgozza fel. A sír anyagának közléséért neki mondok köszönetet. SzegvárSzőlőkalja 104. sír. T: ENy-DK. Hátán, nyújtott helyzetben fekvő maturus női váz. Karjai a test mellett nyújtva, bal válla kissé felhúzva. A sírfej felőli végénél egy 6 cm-rel mélyebb mélyedés. M.: 127-137 cm. Mell.: 1. Ezüst huzalkarikás arany flilbevalópár (3. kép 2 a-b). 2. Trapéz alakú vascsat (3. kép 3). 3. Vaskés (3. kép 4). 4. Edény. 5. Allatcsont (marha és jérce). KJM ltsz.: 84.1.156-159. 53 A fölbevalós sírt Tomka Péter szíves közlése alapján ismerem. Ezért, valamint hasznos tanácsaiért ezúton mondok köszönetet. 54 Utóbbi jellemzőbb a kora avar daraboknál, míg itt a bronzkarika fordul elő sűrűbben. 55 IV. Constantinus éremmel és pénzutánzattal együtt található. 56 Az ilyen típusú szablyák a 7. század utolsó harmadára keltezhetőek (GARAM 1991, 153). 57 A nagygömb formája is nyúltabbá válik