A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

ORMÁNDY János: Granulációs díszítés avar kori tárgyakon. Gúla- ás lemezgömbcsüngős arany fülbevalók

granulált ezüst fülbevalókon (pl. Alattyán 57. sír), de az aranyakon is (Dombóvár, Balatonfüzfő-Szalmássy-telep) a granulációval vagy álgranulációval kereteit kőfoglalat (KOVPJG1963,110) terjed el. Azok a darabok, ahol a köfoglalatot granulációval kereteit dudordísszel jelzik (Bakonszeg, Bögpuszta, EndrődDoboskert, Gátér, Kőrösladány, Rábapordány, Regöly, Szatmárnémeti, Szentes-Berekhát), időben közel állnak a közép avar granulációs díszítést alkalmazó darabokhoz. Ez utóbbiakra a sorokba rendezett díszítés a jellemző. Azokat a fülbevalókat, amelyeken a rekesztechnika vagy annak jelzésszerű alkalmazása megjelenik, az ezüst példányokhoz

45 hasonlóan a 7. század közepére, utolsó harmadára keltezhetjük és legkésőbb a 7. század végéig sírba kerültek.

46 Ezek azok a darabok, amelyek a közép avar kor leletanyagával kerülnek elő, valamint amelyeken a granuláció már sorokba rendezett, vagy négy granulaszemből álló rombuszminta található rajtuk, még a nagygömbcsüngős fülbevalók formáit őrzik. Az altípus díszítése (a rombusz, háromszög alakba rendezett minta, a kőfoglalat körüli granuláció, vagy ennek jelzésszerű alkalmazása) megtalálható az álcsatos kör fejedelmi sírjainak szíjvégein, csatjain, kardfüggesztő veretein (H. TÓTH-HORVÁTH 1992,148). Mint arra már Garam Éva utalt (GARAM 1988,162), a díszítés azonossága alapján (Kecel, Alpár

47 kardfüggesztőjén és a kunbábonyi leleteken előforduló díszítésre

48 gondolva) egy körbe tartozónak tarthatjuk őket a fülbevalókkal. Elterjedésüket vizsgálva feltűnő, hogy a DunaTisza közti területen, tehát a kagáni székhely közvetlen közelében alig fordul elő ebbe az altípusba sorolható fülbevalós sír (10. kép). KISLEMEZGÖMBÖS FÜLBEVALÓ Tipológiai alapon a nagylemezgömbcsüngős fülbevalók harmadik típusával mutat rokonságot. A fülbevaló a nagylemezgömbcsüngős függők kisgömbök nélküli egyszerűsödött formája. A fulkarikára való felfüggesztésnél, valamint gyakran a hengerpalást és a fülbevaló gömbtestének kapcsolódásánál granuláció található. Jellegzetes közép avar leletanyaggal együtt fordul elő. Feltehetőleg a Kaukázus és a Pontus vidék északi részéről kerül a Kárpát-medencébe. Használata a 7. század közepén kezdődik

49 Megjelenik rajta a kora avar korban ismeretlen, sorokba rendezett granulációs díszítés (KOVRIG 1963,137). Készítése Szabó János Győző szerint, legkorábban a 7. század közepére tehető. Használata a 7. század végén megszűnt (SZABÓ 1965,46). Jánoshida típus (2. kép 8-10) A fulkarikára általában hengerpalást alakú taggal kapcsolódik, de ez az összekötőtag jelzésszerűvé válhat, vagy teljesen eltűnik. A hengerpalásthoz illeszkedik a függő gömbteste, mely gyakran nyúltabb gömbforma A gömbcsüngőn a sorokba rendezett granulációs díszítés lesz a jellemző, emellett a négy granulaszemből álló rombuszdísz is megtalálható. A felületi díszítettség alapján nem különíthetőek el altípusok. 45 Nem látjuk indokoltnak az ezüst példányok 7. század közepével záruló keltezését, mint azt Kovrig Ilona írta (KOVRIG 1963,110). Egy részük valószínűleg VII. század közepe előtti készítésű, de Gátér 244. sír csavart fölkarikával (KADA 1908, 331), Alsógellér/Holiare 86., 232,, 368. sír (TOCÍK 1968, 24, 45, 64-65.), Párkány'/Sturovó 123. sir (TOCÍK 1968a, 37), valamint a zillingtali darabok alapján készítésük és használatuk a 7. század második harmadában jellemző. Ez esetben az öveken megjelenő köberakás használatától sem válik olyan élesen el a női ékszereken megjelenő köberakás feltűnése. 46 A zwölfaxingi temető 229. sírja azt mutatja, hogy egyes esetekben a 8. század eleji temetkezésekben is előfordul (KISSSOMOGYI 1984, 142-144). 47 Utóbbival azonos lelőhelyről, női sírból aranygranulációs ezüstfölbevaló ismert (lásd 39. j.). 48 Annak ellenére, hogy az utóbbi fölbevalója nem tartozik a granuláltak közé. 49 A Békéscsaba-repülőtéri fölbevalót Kovrig tévesen ide helyezte, és ennek alapján keltezi a 7. század közepe előtti időszakra a fölbevalótípust (KOVRIG 1963,136).