A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

FÁRI Irén: Szeged Közösségi közlekedésének Fejlődése

SZEGED „jelenben a múlt" 2. kép: Omnibusz a Móra F. Múzeum előtt A márciustól októberig közlekedő két lóerős, egyszintes jármű (1-2. kép) két-három év múlva eltűnt a városból, fólújított változata húsz év múlva újra megjelent rövid időre.

3 1. kép: Omnibusz a Fekete ház előtt LÓVASÚT A két vasúttársaság indóházának jobb megközelíthetősége érdekében a lóvontatású közúti vaspálya építésére az első kezdeményezések már 1869-ben elindultak. Több vállalkozó folyamodott előmunkálati engedélyért, az 1879-es árvíz azonban meghiúsította a lóvasút ügyét. Az egész várost átszelő vonalvezetés nagy vitákat váltott ki, végül egy belga Rt. képviseletében Edward A. Paget pályázatát fogadták el, akinek a jogutódja Polacsek Ede helybeli vállalkozó lett. Szeged közúti vasútját Polacsek és Fleischer Ignác engedélykérők, Königsberger János építési vállalkozó és Porgesz József mérnök vállalata a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. 1884. márciusában elkezdte építeni és néhány hónap múlva, július 1-én megindította a lóvasút üzemet. A közúti vasút a rókusi pályaudvartól a Budapesti sugárúton (ma Kossuth L. sgt.) a Tisza Lajos körútig kétvágányú volt, a vágányok a kövezett út két oldalára kerültek. A pálya fővonala a rókusi állomástól a Szeged állomásig haladt (ez a későbbi l.sz. villamosvonal pályája), hossza a kitérőkkel 4,1 km volt. Szárnyvonalak épültek a Széchenyi tértől a szeszgyárig és a Gizella tértől a Tisza pályaudvarig (teherpálya3 Gördülő Hírek 2008/1. 8. A fölújítás szintén Nagy István és Vajas József tervei alapján készült 2007-ben. Az omnibuszon 18 ülőhely volt, hátul lehetett fölszállni. A kocsi a 100-as sorozatszámú nyitott nyári villamos pótkocsira hasonlított 3 ablakos kivitelben. 22