A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

FÁRI Irén: Szeged Közösségi közlekedésének Fejlődése

udvar). A lóvasút vonalhálózata összesen 7,8 km volt. A Közúti Vaspálya Rt. nemcsak személyszállításra, hanem teherforgalomra is berendezkedett, a személyszállítást ló vontatta kocsikkal, az áruszállítást gőzmozdonnyal bonyolította le. A két müncheni gyártmányú gőzmozdonyt közismert személyiségekről, Kállay Albert főispánról és Pálfy Ferenc polgármesterről nevezték el. A teherszállítást kezdetben 4 db fékes nyitott teherkocsival, a személyszállítást 12 kocsival végezték. Az egyfogatú kocsikban 12, a kétfogatúakban 24 személy utazhatott. (3. kép) 1894 végén a járműállomány: 2 mozdony, 10 deszka lóré (nyitott teherkocsi), 12 személykocsi, 29 ló, 2 csikó, 1 könnyű parasztszekér, 1 vízhordó lajt, 1 hintó.

4 3. kép: Lóvasút a Belvárosi templom előtt az 1895-ös leporellón VILLAMOS A „lovontatású omnibusz" hamarosan lassúnak (10 km/h sebességgel haladt) és nehézkesnek bizonyult, különösen azután, hogy a fővárosban már 1887-ben elindult az első villamos. Több, Szegednél nagyságrendekkel kisebb lélekszámú vidéki város hamarosan követte Budapest példáját a tömegközlekedés villamosítása terén - Pozsonyban 1895-ben, Szombathelyen, Miskolcon, Szabadkán 1897-ben, Fiumében, Temesváron 1899-ben indult villamosközlekedés.

5 A Szegedi Közúti Vaspálya igazgatósága 1899-ben előterjesztette tervét a városi tanácshoz a vasút villamos üzeműre alakításáról és a hálózat bővítéséről. Evekig hátráltató tényező volt a társaság és a Szegedi Légszeszvilágítási Rt. közötti energiaellátási vita, kit illet az áramellátás joga.

6 Végül, mivel az áramot a társaság saját áramfejlesztő telepén állíthatta elő, az építkezés megkezdődött. A gépházat Rókuson a lóvasúti istálló és kocsiszín helyén létesítették 4 ENGI2003. 65. 5 KALOCSAI 2007. 194. 6 TERHES - NAGY 1985. 40. 23