A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
BOGOLY József: Ágoston Tudományos kiválóság, történetiség, szegedi egyetem (1921-1930)
hátterében szimmetria-tulajdonságokat hoztak létre. Erre vonatkozó szegedi példaként említjük, a pedagógia filozófiájának, az irodalom esztétikájának-bölcseletének, a klasszika filológia filozófiai-antropológiai aspektusának, a nyelvesztétikának, a nyelvtörténetnek, a térszemléletet vizsgáló lélektannak, a neokantiánus filozófiai értékelméletnek, a bölcselettörténetnek, a történettudománynak, a régészetnek, a néprajznak az egyetem oktatói által megjelentetett tanulmányokban mutatkozó magas színvonalú művelését. A szegedi bölcsészkar tudástérképén az 1921 és 1930 közötti időszakban a kart reprezentáló tanárok, tudományos kiválóságok: Hornyánszky Gyula, Huszti József, Csengery János, Förster Aurél, Marót Károly, Dézsi Lajos, Sík Sándor, Mészöly Gedeon, Horger Antal, Bárczi Géza, Szádeczky-Kardos Lajos, Mályusz Elemér, Erdélyi László, Márki Sándor, Fógel József, Karl K. Lajos, Zolnai Béla, Schmidt Henrik, Buday Árpád, Banner János, Párducz Mihály, Bartók György, Mester János, Schneller István, Imre Sándor, Várkonyi Hildebrand, Hermann Antal, Solymossy Sándor és Bálint Sándor. A kutatási eredményeket közlő kiadványok részt vettek a nemzetközi csereforgalomban, 1923 és 1930 között már közel harmadfélezer nyomtatásban megjelent tudományos dolgozaton volt olvasható: Szeged. Az Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco Josephinae című egyetemi füzetsorozatban közölt tudományos eredmények az oktatói és kutatói feladatvégzés momentumairól tanúskodnak. Az orvostudományi tematikájú füzeteket Jancsó Miklós és Jankovich László szerkesztette. A természettudományi értekezések szerkesztője Győrffy István, Apáthy István, Ortvay Rudolf és Pogány Béla volt. A matematikai értekezések Haar Alfréd és Riesz Frigyes gondozásában jelentek meg. A filozófiai értekezéseket Bartók György, Hornyánszky Gyula és Moór Gyula, a nyelvészeti és történeti értekezéseket Márki Sándor és Huszti József állította össze. A sorozatban a földrajzi-történeti értekezéseket Buday Árpád és Kogutowicz Károly, a jog- és államtudományi értekezéseket Kolosváry Bálint és Szandtner Pál szerkesztette. 2 8 Az összetett ideológiai rétegződésű középiskolai és egyetemi ifjúsági mozgalmak nemzeti, közösségi elvű kibontakozása idején történt meg az individuálpszichológiai gondolkodást képviselő, az életfázis-szemléletet alkalmazó Eduard Spranger: Psychologie des Jugendalters (1924) című művének magyar recepciója. 2 9 Spranger Az ifjúkor lélektana című könyvének (1929) több fejezete, pl. Az ifjú fantáziájának élete és működése című, valamint az ifjúkori életvitel testi-szellemi energetikájával foglalkozó szövegrész szemléleti kapcsolatba hozható a kampuszok egykorú egyetemi ifjúságával. 3 0 A szegedi pszichológiai-pedagógiai kutatás a motivációt és az értelmiségivé válást is vizsgálta. 3 1 Ugyanakkor kibontakozott az individuális „műveltségközpontú" pedagógiai szemlélettel vitát folytató, a közösségi értékeket hangsúlyozó nemzetneve28 Vö.: NAGY Iván: A száműzetés évei Szegeden, 1920-1940. In: BISZTRAY Gyula - SZABÓ T. Attila - TAMAS Lajos (szerk.): Az erdélyi egyetemi gondolat és a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem története. Erdélyi Tudományos Intézet. Kolozsvár, 1941. 333-368.; vö. MARKI Sándor: A m. kir. Ferenc József Tudományegyetem története 1872-1922. Szeged, 1922. 29 Vö.: OLÁH János: A szegedi tankerület az 1920-as években. Magyar Pedagógia, 1983. 2. 154-166., SZABÓ Tibor: Tudományegyetem. In: Szeged története. 4. 1919-1944. Szerk. SERFŐZŐ Lajos, Szeged, 1994. 30 Vö.: SPRANGER, Eduard: Az ifjúkor lélektana. Ford. NAGY Miklós, PÉTER Zoltán. Török Könyvnyomda, Mezőtúr, 1929. 31 Vö.: VÁRKONYI Hildebrand: Az egyetem eszméje és az ifjúság. Szellem és Élet, 1936. 1. 77-78. 60
