A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

BOGOLY József: Ágoston Tudományos kiválóság, történetiség, szegedi egyetem (1921-1930)

lési irányzat. Mindez később, a Tettamanti Béla és Prohászka Lajos közötti pedagógiaelméleti vitában is megnyilvánult.

3

2 A huszadik század első negyedében a szegedi egyetem matematikai és természettudományi karán az előtanulmányokat illetően volt mire alapozni. A magyar középiskolákban a matematika országos viszonylatban kulturális tényezővé vált. A közvetlen tapasztalás attitűdjét hordozó angol hatás (Armstrong és Perry törekvése), a francia matematikaoktatatás megújítása (Poincaré és Langevin kezdeményezése), a német matematikai reformpedagógia (Felix Klein göttingeni eredményei) mentén, ezekkel párhuzamosan a magyar alsófokú- és középiskolai oktatásban már a huszadik század elején tantervi szinten kibontakozott és az oktatás gyakorlatában is megvalósult a nemzetközi szinteken rendkívül versenyképes ún. „munkáltató matematikatanítás".

33 Ezen előzmények felsőoktatási fejleszthetőségére alapozva nem véletlenül használta Klebelsberg Kuno a „magyar Göttinga" kifejezést, amikor Szeged egyetemének matematikai és természettudományi küldetéséről nyilatkozott.

3

4 VIII. INTERKULTURÁLIS KONTAKTHÁLÓ. JENEY ENDRE ELŐADÁSA A NÉGY FAKULTÁS KÜLFÖLDI TUDOMÁNYOS KAPCSOLATAIRÓL A „Ferencz József Tudományegyetem" interkulturális kapcsolatai közvetlenül az első világháború után átrendeződtek, csökkentek, de az 1922 és 1930 közötti időszakban már megújuló tendencia mutatkozott. A vilniusi egyetemi tanács profeszszorait és a krakkói egyetem tanárait harminc hallgatójukkal együtt látták vendégül a szegedi egyetemen, Marian Zdziechowski vilniusi professzor díszdoktorrá avatásán. A Báthory István erdélyi fejedelemre, lengyel királyra vonatkozó magyar-lengyel, magyar-litván történészkapcsolatok továbbfejlődtek. A szegedi egyetemről több tanár meghívottként volt jelen a Báthory István által háromszázötven éve alapított vilniusi egyetem (Uniwersytet Stefana Batorego) jubileumi ünnepségén. Jeney Endre a „m. kir. Ferencz József-Tudományegyetem" zárókő-letételi közgyűlésén, 1930. október 24-én, a négy fakultás külföldi kapcsolatairól tartott előadásán ezeket mondta: "Az egyetem kettős célja: a tanítás és kutatás. Szokásos ugyan a tanító és kutató egyéniségeket, a jó tanárt" és a „nagy tudóst" egymással szembe állítani: gyakran beszélnek a két hivatás érdekeinek ütközéséről, de mindemellett bizonyosan, hogy általában az a tanár tud valódi nevelő hatást gyakorolni tanítványaira, ki tárgya ismertetéséhez hozzá tudja és hozzá szokta fűzni a kitermelődött aktuális kérdések feltárását és ezáltal kutatásra is ösztönözni tud. (...) Egyetemünk tanári kara és tudományos személyzete az 1922/23 tanévvel kezdődő 8 év alatt (...) összesen 2533 kisebb-nagyobb önálló tanulmányt közölt nyomtatásban; a 32 Vö.: PUKÁNSZKY Béla: A Prohászka-Tettamanti-vita. Magyar Pedagógia, 1986. 3-4. 394-410., vö.: PUKÁNSZKY Béla: Pedagógiai és pszichológiai tudományos iskolák a kolozsvári-szegedi egyetemen. In: NÉMETH András, TENORTH, Heinz-Elmar (szerk.): Neveléstudomány-történeti tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest, 2009. 203-228. 33 Vö.: MIKOLA, Sándor: Die heuristischen Methode im Unterricht der Mathematik der unteren Stufe. In: E. BEKE - S. MIKOLA (Hrsg.): Abhandlungen über die Reform des mathemathischen Unterrichts in Ungarn. Teubner. Leipzig-Berlin, 1911. 57-73. 34 Vö.: PÉTER László: A magyar Göttinga. Klebelsberg és a szegedi egyetem. In: ZOMBORI István (szerk.): Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete. Szeged, 1995. 61