A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

SÍPOS József: Teleki Pál 1922-es kampánya és megválasztása Szegeden ..

Mint említettük, Telekinek ezzel a beszédével és a legfontosabb és legnagyobb kampánygyűlésével nem foglalkozott Ablonczy Balázs.

2

2 Pedig az itt elhangzott beszédekkel együtt lehet igazán értékelni Teleki kampányát. Ennek lényegéhez tartozik Kelemen, Wollf és Kószó durva antiszemita beszédei és a liberális ellenzéki pártokat és politikusokat démonizáló kitételeik. Ebben a helyzetben miért volt szüksége ezekre a durva antiszemita politikai megnyilatkozásokra? Miért vitte magával Szegedre Wolff Károlyt - akiről tudhatta, hogy milyen beszédeket tart? Erre csak az adhat magyarázatot, hogy Wolff feladata volt a szegedi első választókerület keresztény és antiszemita beállítottságú választópolgárságának megnyerés, mert ők még Teleki antiszemitizmusától is jobbra helyezkedtek el. Ezt a célt szolgálták Kelemen és Kószó durva antiszemita kiszólásai is. Tény, hogy Teleki nem használta az ő durva antiszemita kifejezéseiket. Erről a kérdésről taktikusan és kellően homályosan fogalmazta meg a véleményét. De. Nem adta fel nézeteit: „csak keresztény-nemzeti alapon lehet tovább építkezni. Mérsékelten halad most ezen az úton, de nem kevesebb határozottsággal és el nem téríthetően" - hangoztatta. AZ ANTISZEMITA BESZÉDEK KÖVETKEZMÉNYEI Kelemen, Wolff és Kószó antiszemita kirohanásainak következményeként május 20-án, este, amikor Bárczy István Szegedre érkezett, az állomáson nemcsak a szegedi liberális párt Ottovay Károly pártelnök által vezetett küldöttsége fogadta, hanem ott volt még 70-80 fiatalemberből álló szélsőjobboldali gárda is. Amikor Bárczy és kísérete az Indóház-térre érkezett az ellene tüntetők „Abcug Bárczy! Le a zsidókkal!" kiáltásokkal fogadták. A tömeg másik része éltette a politikust. A rendőrség távozásra szólította fel a zajongókat, de azok nem engedelmeskedtek. Ezért három lovas-rendőr ugrasztotta szét őket. A kocsik megindultak, a fiatalok pedig a Boldogasszony-sugárút két oldalán szaladtak, ordítoztak és köveket dobáltak a kocsik felé, de sikertelenül. A Liliom utca sarkán lévő járőr egy ideig feltartóztatta a fiatalok rohamát, így Bárczyék nyugodtan megérkeztek a Tisza-szállóhoz. Később az állomásról beérkezettekkel együtt mintegy 150 főre duzzadt tömeg újra ordítozni kezdett: „Abcug Bárczy! Éljen Teleki! Le a büdös zsidókkal!" A rendőrség erős kordonnal védte a szállót. Majd, - mivel a tömeg nem nyugodott meg, - Bottka Sándor főkapitány utasítást adott a tömeg szétoszlatására. Itt négy lovas-rendőr ugratott a tüntetők közé, akik jajgatva és sikoltozva menekültek a korzó és a Stefánia-sétány felé. Egy idő után azonban újra gyülekezni kezdtek, amikor is több fiatalt előállítottak. (Őket másnap Kószó belügyi államtitkár közbenjárására Bottka kiengedte! Ez is bizonyítja, hogy ebben a kérdésben a kormány emberei is milyen egyoldalúak voltak.) A Bárczy-párt vacsoráját 21-én este rendezték meg a Tisza-szállóban. Arra autóval megérkezett még Rassay Károly és Sándor Pál, akik a liberális ellenzék országos vezetői voltak. A köszöntések után Bárczy beszédében intelligensen visszautasította a kormánypárti oldalról jött „eszközeikben a durva erőszakig, ízléstelenségig" fajult attrocitásokat. Rámutatott annak jelentőségére, hogy Szegeden még az ő jelölése előtt létrejött egy általános megállapodás a liberális és demokratikus polgárság és a szociáldemokrata párt között, amely alapján az első választókerületben az MSZDP sza22 ABLONCZY: im.: 223. p. 134