A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
SÍPOS József: Teleki Pál 1922-es kampánya és megválasztása Szegeden ..
vazói őt, míg a második választókerületben a polgárság szavazói a szociáldemokrata Peidl Gyulát fogják támogatni a szavazáson. Ezt az együttműködést többnek tartotta, mint egy választási paktumot. Azt a választások után is fenn kell tartani, - mondta - mert az „biztosítani fogja azt a megértést, amely a jövő gazdasági és kulturális fejlődésének alapja lesz." Wollffal szemben megvédte a szociáldemokrata munkásokat a hazafiatlanság vádjától. Kijelentette: „Magyarországon minden szociáldemokrata magyar szociáldemokrata." Ha nálunk a munkások megtalálják a maguk becsületes életfeltételeit, akkor nem kell félni attól, hogy „itt az internacionalizmus a magyar hazafiság kárára fog esni, mert a kettő épp úgy összeegyeztethető, mint a katolikus internacionalizmus, ami a hazafias érzéseket egyáltalán nem érinti." Peidl Gyulát a hazafias magyar munkás mintaképének nevezte, aki iránt „egyforma bizalommal lehet minden magyar polgár és munkás." Ezért elsőrangú érdekének tartotta nemcsak a liberalizmus és a demokrácia győzelmének, hanem Szeged népének is, ha a választásokon Peidl Gyulát a szabadelvű polgárság támogatásával győzelemre juttatná. Bárczy után Sándor Pál beszélt: Visszautasította Kószó azon vádját, hogy a zsidóság nem vette ki részét a háborúból. Telekinek pedig azt vetette a szemére, hogy a trianoni békeszerződés előtt az izraelitákat nagyon megdicsérte a békeaktákban, hogy „bebizonyítsa a zsidók megelégedettségét és azt, hogy itt zsidóüldözés nincs, itthon pedig tudományos fajelméletet gyakorol a magyar zsidók ellen." Ezután Bárczy életútját és a főváros főpolgármestereként végzett jelentős munkáját méltatta és ajánlotta a szegediek figyelmébe. Utána Rassay Károly válaszolt Kószó előtte napon elmondott becsületsértő vádjaira. Először leszögezte: „Magyarországon ilyen erőszakos kampány még soha nem volt. Titkos rendeletekben utasítások mentek ki ellenünk a hatóságokhoz, melyekben bennünket mint nemzetrontó elemeket akartak odaállítani." Ugyanakkor a belügyi államtitkár Jónak látta néhányunkat fizetett bérenceknek, piszkos betyároknak nevezni." Ezzel az államtitkári kijelentéssel összefüggésbe hozta az előző esti szélsőjobboldali fiatalok tüntetését. Kószó beszédét Rassay izgatásnak minősítette, amely „izgatásnak következménye, hogy a városban a közrendet megzavarták." Itt Petkow rendőrkapitány figyelmeztette a szónokot, hogy „kormányzati férfiakat bűnténnyel ne vádoljon." Erre Rassay az asztalra csapott és felindultan válaszolt: „Ha ez az úr megfizetett bérencnek és piszkos betyárnak nevezett, akkor jogom van neki válaszolni és vele szemben kritikámat gyakorolni." Végül azt mondta: „ennek a nemzetnek egyetlen talpra állítási lehetősége a konszolidáció. Becsületes demokráciát, jogbiztonságot, személyi és közbiztonságot követelünk." 2 3 így fejeződött be Szegeden az 1922-es nemzetgyűlési választások kampánya. A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK Május 20-án 12 óráig kellett a képviselőjelöltek ajánlási íveit leadni. Az első választókerület választási biztosának Bárczy ajánlási íveit Ottovay Károly pártelnök nyújtotta át. Abban a választókerületben az ajánlás érvényességéhez 1080 aláírás kellett, ezért a Bárczy-párt vezetője csupán 12 aláírási ívet nyújtott át a biztosnak. Ezeken összesen 1295 aláírás volt. Ami a Szeged szerint a harmadát sem tette ki a 23 Szeged, 1922. V. 23. 1-2. p. 135
