A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
SÍPOS József: Teleki Pál 1922-es kampánya és megválasztása Szegeden ..
E tanulmánynak nem feladata, hogy a szegedi kormánytámogató konzervatív körök Teleki érdekében kifejtett szervezési tevékenységét feltárja. Azok részletkérdéseivel most - terjedelmi korlátok miatt - nem tudunk foglalkozni. 1 2 Viszont fontosnak tartjuk Bethlen miniszterelnök Teleki Pál érdekében kifejtett tevékenységét bemutatni. Egyrészt Bethlen elérte, hogy az Egységes Párt Intéző Bizottsága nem állított ellenjelöltet Telekinek a szegedi első választókerületben. Másrészt az Egységes Párt vezetőivel március végén tett első kampánykörútján, amely Csongrád megyében volt, fogadta a szegedi zsidóság vezetőit, hogy Teleki mellé állítsa őket. Erre a nevezetes eseményre 1922. március 27-én este került sor a Kass Szállóban. Bethlen ott fogadta a szegedi zsidó hitközség vezetőit. Annak vezetője Biedl Samu dr. hitközségi elnök volt, tagjai Bokor Adolf és Wimmer Fülöp. A találkozón Biedl Samu üdvözölte a miniszterelnököt, majd kijelentette: „a szegedi zsidóság érzi és tudja, hogy békében is és háborúban is teljesítette az ország iránti kötelességét, sem a forradalomban, sem a proletárdiktatúra ideje alatt semmi bűnt nem követek el, sőt éppen ő szenvedett legtöbbet. Éppen ezért tiszta és nyugodt lelkiismerettel megmondja, hogy kilépnek a küzdőtérre az ország javára és minden szélsőségtől mentes polgári kormányzatot kívánnak. Önérzetüket és becsületüket azonban nem áldozhatják fel, és nem hajlandók együttműködni azokkal, akik az ő romlásuk árán keresik az ország boldogulását," 1 3 Ez világos beszéd volt! A szegedi zsidóság nem támogatja Teleki jelöltségét. Miért? Ez a beszélgetés folytatásából kiderül: Bethlen válaszában nyomatékosan hangsúlyozta: „sohasem nézte, ki milyen vallásfelekezethez tartozik, és hogy melyik párt keretei között teljesíti hazafias kötelezettségét. Teljes társadalmi és felekezeti kibékülés a programja, de ezt csak lépésről-lépésre lehet megvalósítani és az ellentétes gondolkodású elemeket összehozni." A miniszterelnökkel való beszélgetés során a küldöttség tagjai kijelentették, hogy Telekivel szemben, akit ,/aji elmélete alapján az antiszemitizmus atyjának tartanak, élesen síkra fognak szállni." Bethlen védelmébe vette Telekit, mondván, hogy ő „távol áll minden szélsőséges akciótól és a faji elméletet csak tudományos alapon csinálja." Hangsúlyozta: külpolitikai szempontból fontosnak tartja Teleki részvételét a parlamentben és kérte a szegedi zsidóság támogatását. A küldöttség tagjai azonban kijelentették, hogy álláspontjuktól nem térnek el és eltávoztak. E nevezetes találkozón történteket nemcsak a szegedi, hanem az országos liberális sajtó is közölte. 1 4 Ebből a beszélgetésből tehát kiderül, hogy a szegedi zsidóság vezetői Telekit fajelmélete alapján az „antiszemitizmus atyjának" tartották. Bethlen pedig ezt nem tagadva azt tudta Teleki mentségére felhozni, hogy a fajelméletét „csak tudományos alapon csinálja." Ez tehát Bethlen részéről is beismerése volt Teleki antiszemitizmusának, és ezzel, illetve Teleki külpolitikai felkészültségével - nem tudta a szegedi zsidóság vezetőit meggyőzni. Ezzel az esettel „Tudományos alapon" c. vezércikkében foglalkozott Az Újság másnapi száma. Föltette a kérdést: Vajon mennyire érdeke a magyar külpolitikának, hogy „beleszólása legyen a tudományos faj elméletnek," — mármint Telekinek. A kormány külpolitikai elisme12 Ezekről lásd: SIPOS , im.: 114-115. p. 13 Szeged, 1922. III. 28. 3. p. 14 Az Újság, 1922. III. 28. 3. p., a Világ, 1922. III. 28. 2. p. 129
