A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
SÍPOS József: Teleki Pál 1922-es kampánya és megválasztása Szegeden ..
indulni. Teleki helyzetét nehezítette, hogy a Bethlen-Klebelsberg-féle készülő választójogi rendelet szerint Szegeden - mivel törvényhatósági jogú város volt - mindhárom választókerületben titkosan szavaztak. Bethlen és a szegedi konzervatív körök azonban fontosnak tartották, hogy Teleki ismét képviselő legyen. Február 18-án a szegedi I. választókerület kormányt támogató csoportjai - elsősorban a Katolikus Kör és a Keresztényszocialista Párt vezetői - elhatározták, hogy a kerület képviselőjelöltségét ismét Telekinek ajánlják fel. 5 Ennek érdekében február 22-én járt Budapesten egy szegedi küldöttség, akiket az Országos Kaszinóban fogadott. Kelemen Béla dr., volt kormánybiztos-főispán, Somogyi Szilveszter dr. polgármester és Várhelyi József pápai prelátus felkérték Telekit, hogy ismét legyen Szeged I. választókerületében képviselőjelöltje. E küldöttség azonban Az Újság szegedi tudósítója szerint „kevés reménnyel távozott a fővárosból, mert bizonyosra veszik, hogy Teleki Pál gróf nem vállalja a jelöltséget." 6 A február 24-én megjelenő Szeged c. liberális lapban azonban már azt olvashatjuk, hogy Teleki engedett a kapacitálásnak és kijelentette: „bár feltett szándéka volt a politikai élettől való teljes visszavonulás, mégis változtatott elhatározásán és a felajánlott jelöltséget pártonkívüli programmal elfogadta." 7 Érdekes, hogy e liberális újság másnap a Teleki Pál c. vezércikkében még pozitívan értékelte a tudományos és politikai tevékenységét. Sőt! A szegedi liberális polgárság egy része által korábban felkért Éber Antal országosan ismert közgazdász érdemeit elismerve, az ő visszalépését tartotta valószínűnek, mert Telekinek „egyhangúlag és minden választási küzdelemtől menten kell ehhez a mandátumhoz jutni." 8 Az I. kerület liberális kereskedő polgársága - a Kereskedők Szövetsége és a Lloyd vezetősége - március 1-én megalakította a Szegedi Liberális Pártot. Kimondták: szövetséget kötöttek a szegedi MSZDP vezetőségével. Eszerint a szociáldemokraták „támogatják az I. kerületben a liberális polgárság jelöltjét, ha az a kurzus idején és annak szellemében nem folytatott aktív politikai tevékenységet." E megállapodás értelmében amennyiben a szociáldemokraták indulnak a választásokon, és jelöltet állítanak a város II. választókerületében, akkor a liberális polgárság ott nem állít jelöltet, hanem a szegedi MSZDP jelöltjét támogatja. 9 Másnap Aigner Károly dr. Szeged város főispánja feltűnően agresszíven nyilatkozott a liberális polgárság szervezkedéséről: azt a gyűlölet szüleményének mondta és „rosszhiszeműséggel, hazafiatlansággal vádolta az ellenzéki érzelmű polgárságot és nemzetköziséggel a szegedi zsidóságot." Óva intette a város hazafias polgárságát: „ne hagyja magát megtéveszteni és tartsa magát távol a mesterségesen újraélesztett októbrista irányzattól." Ennek ellenére a szegedi Függetlenségi és 48-as Párt szintén támogatásáról biztosította a szegedi Liberális Pártot. 1 0 Március 4-én Fényes László volt országgyűlési képviselő az országos Liberális Blokk megbízásából Szegeden járt és tájékozódott a szegedi Liberális Párt helyzetéről. 1 1 5 Szeged, 1922. II. 19. 3. p. 6 Az Újság, 1922. II. 23. 2. p. 7 Szeged, 1922. II. 24. 2. p. 8 Uo.: 1922. II. 25. 1. p. 9 Uo.: 1922. III. 2. 2. p. 10 Uo.: 1922. III. 3. 3. p. 11 Uo.: 1922. III. 5. 2. p. 128