A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
LENGYEL András: „Voltam Szegeden is újságíró”. Thury Zoltán és Szeged
zentáltak, oly messzeségben voltak egymástól, mint két távoli csillag; és mégis olyan közel, hogy összeütközve maguk alá temették ezt a szegény, jó fiút. A többi alakjait is megfosztják a viszonyok, a betegség, belső hajlamok a reális érzéktől. Csaknem mind elpusztulnak, nem mint a romantikus íróknál, hanem mint az életben; sőt az élet öli meg őket." 5 8 Thuryban tehát Osvát már a modernizálódó mentális viszonyok antinómiáinak érzékelőjét látta. Joggal. Thury egyik legnagyobb sikerét a Katonák című színpadi műve hozta. Már a fővárosi, Vígszínházi előadás is nagy siker volt, a vidéki diadalút egyik állomása, a debreceni előadás pedig sajátos, megosztó funkciót töltött be: nagy siker és egyben nagy botrány lett, társadalomkritikája a katonai vezetés heves reakcióját váltotta ki. 5 9 A véleményeket polarizáló fogadtatás, a műre irányuló nagy közönségfigyelem érthetővé teszi, hogy e darabot, az immár neves íróvá lett hajdani szegedi újságíró darabját a szegedi színház is bemutatta. A darab színrevitele azonban nem ment könnyen. Az előadást a véletlenek és a külső körülmények (ti. a katonai vezetés reakciója) egyaránt akadályozták. A Szegedi Napló 1899. január 3-án „Katonák" címmel rövid hírben tudatta olvasóival, hogy: „Erősen folyt a készülődés a színházban Thury Zoltán, a Szegedről Budapestre elszármazott nagytehetségű író modern színművének, a Katonák-nak bemutatására. Most azonban Szerémy Gizella betegsége miatt, aki a női címszerepet játssza, a bemutatót egy időre el kellett halasztani, és a próbákat beszüntetni." A lap jóindulatát jelzi, hogy — mintegy mellékesen, a hír végén — egy kis propagandát csapott a műnek: „Itt említjük meg, hogy Krecsányi színtársulata már bemutatta e színművet Temesváron, ahol zajos sikerre talált." Ez a színészbetegség azonban csak késleltette, de nem akadályozta meg a bemutatót. A Napló másfél hét múlva, január 14-én arról adott hírt, hogy két másik darab próbájával párhuzamosan folyt a Katonák próbája is. „A legelső bemutató a Katonáké lesz, mihelyt K. Szerémy Gizella asszony fölgyógyul súlyos betegséfii géből." Másnap, január 15-én pedig két hírben is foglalkozott a lap Thury tervezett bemutatójával. A Katonák című, Thury darabjának fogadtatását is fölfí9 ... vázoló rövid anyag már a bemutató időpontját is tudtul adja: „Érdekes színházi hírről adhatunk értesítést a közönségnek. A jövő héten, pénteken [azaz: 20-án] kerül először színre a szegedi színpadon Thury Zoltán Katonák című színműve, mely mostanában élénken foglalkoztatja a színházi köröket." „A színtársulat nagy ambícióval készül a bemutatásra, és reméljük, hogy Thury színpadi műve itt is oly nagy sikert fog aratni, mint a Vígszínházban és a vidék több elsőrendű színpadán. A főszerepeket Szerémy Gizella, Tárnoky, Pethes, Mezei, László és Sándor fogják játszani." A hír pikantériáját azonban nem ezek a technikai jellegű információk adták, hanem a debreceni katonai vezetés reakciója. Debrecenben „ugyanis — írja a Napló — [...] a katonai ezred parancsnoka átiratot intézett a színház igazgató58 OSVÁT 1898. 59 REJTŐ István: Thury Zoltán „Katonák" című drámájának történetéhez. = Irodalomtörténet, 1952. 231-239. 60 .Katonák'. SzN, 1899. jan. 3. 61 Tömeges próbák. SzN, 1899. jan. 14. 5. 62 Katonák. SzN, 1899. jan. 15. 95
