A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
LENGYEL András: „Voltam Szegeden is újságíró”. Thury Zoltán és Szeged
jához, hogy Thury Zoltán színművét vegye le a műsorról, mert ellenkező esetben a színháztól elvonja a katona-zenekart." A debreceni ezredparancsnok döntését azonban a szegedi lap „érthetetlennek" találta, s megvédte Thuryt, illetve a darabot. A műben, a lap szerint, „nincsen semmi olyan, ami a hadsereg tagjait kellemetlenül érinthetné", Thury pedig jó író. „Thury Zoltánt, azt hisszük, nem kell bemutatnunk a szegedi közönségnek, mely ismeri őt még abból az időből, amikor lapunknak volt belső dolgozó társa, és ismeri őt azokból a nagy tehetségről tanúskodó novellákból és tárcákból, melyek a legelőkelőbb fővárosi lapokban jelennek meg." A szóban forgó színdarab pedig a Napló szerint „határozottan nyeresége a magyar drámairodalomnak". A debreceni fogadtatás mindenesetre jó hírverés volt a szegedi bemutatóhoz: érdeklődésfokozó szerepe tagadhatatlan. A Napló január 15-i másik híre, amelynek egy mondata idevág, már e hangulatban fogant: „Pénteken Thury Zoltán szenzációs színművének, a Katonáknak lesz a bemutatója". A darab így, bár Szegeden még be sem mutatták, már „szenzációssá" emelkedett. A megadott időben, január 20-án mégsem tartották meg az előadást. A Napló aznapi száma, Katonák helyett Marianna címmel műsorváltozásról adott hírt: „Thury Zoltán nagy érdeklődéssel várt színművének: a Katonák-nak holnapra [azaz valójában: 20-áral hirdetett előadása Szerémy Gizella sajnálatos újabb megbetegedése folytán elmarad és helyette az Echegaray híres drámája: Marianna kerül színre, mely a szegedi színházlátogató közönség legkedveltebb repertoár-darabjai közé tartozik." 6 4 Utólag nem dönthető el, mi történt. Lehet, hogy Szerémy Gizella tényleg újra beteg lett, de az is lehetséges, ezúttal már csak „taktikai" betegségről volt szó. A színház, azaz a direktor, félt a botránytól. A darab ellen ugyanis időközben a hadsereg helyi vezetése is akcióba kezdett. A Szegedi Naplónak január 22-én, egy hosszú cikkben 6 5 már arról kellett beszámolnia, hogy a szegedi katonákat is eltiltották a darabtól. „Nem is helyi intézkedés már most, hanem hivatalosan jött a parancsolat, hogy a Katonák című darabot, Thury Zoltán kitűnő színművét, melyet nagy tetszés mellett adott elő a Vígszínház, nem szabad megnézni a szegedi katonáknak, és hogy arra az estére, mikor ezt a darabot adják a szegedi színházban, még a legénység sem kaphat kimaradási engedélyt." „A Katonák megnézése tehát egyáltalán tilos katonáknak, így rendeli a hadtestparancsnok, és egyúttal rendeli azt, hogy a katonai zenekar a Katonák fölvonásközeiben nem játszhatik se szomorút, se vígat, mert ez is beleütkőzik..." A lap álláspontját ez a sokat sejtető három pont már jelzi, illetve megelőlegezi. A Napló ugyanis változatlanul érthetetlennek ítéli az intézkedést, Thury művét egyáltalán nem tartja hadsereg-ellenesnek. „No igen, hogy mibe is ütközik hát ez [ti. a darab], éppen azt nem tudjuk megérteni. Odáig a mi civil eszünk föl nem hatol. Mert a színmű, amelyről szó van, nem tárgyal egyebet, mint a cifra nyomorúság súlyos társadalmi baját, és ezt a társadalmi osztályok egész során végig szabad bemutatni korlátozás nélkül, csak éppen a katonák fogadják ezt visszautasítással, hivatalos visszautasítással. És ez az, ami helytelen, ami sértő az 63 A jövő hét műsora. SzN, 1899. jan. 15. 64 Katonák helyett Marianna. SzN, 1899. jan. 20. 65 A Katonák és a katonák. SzN, 1899. jan. 22. 96
