A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

ORBÁN Imre: „Gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék".A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei

tősebb evangélikus szlovák közösség létezett: az egyik a békési Tótkomlóson, a másik a Csanád vármegyei Nagylakon.

1

4 A hagyomány szerint az érkezők közül néhányan továbbvándoroltak, és „ezen várost [ti. Makót] is fölkeresték," és ez a „csírája ezen [ti. makói evangélikus] hívők kicsiny seregének." Lassanként szivárogtak ide. Fontos a szerepük eme tót (és német) bevándorlóknak a makói közösség megalapozásában, bár a város össznépességén belül arányuk elenyésző. 1801-1802-ben mindössze 15 (0,8%) a bizonytalan nemzetiségű (tót, német és más ajkú) családfőt jegyeztek föl Makón,

1

5 és ezek nagy része sem lutheránus. Ennek ellenére egy-egy ponton a tót letelepülők hatással voltak a helyi népéletre, ennek nyomán például Makón a csöves kukorica tárolására szolgáló építményt nem górénak, hanem szlovák szóval kotárkának is hívták.

1

6 Helyi evangélikus hívekre vonatkozó adatokkal a 18. század utolsó negyedétől találkozunk. Az első tudósítások a Makó-Belvárosi Református Gyülekezet irataiban, anyakönyveiben maradtak ránk, mivel a városban élő evangélikusokat letelepedésük után vagy itteni időzésük alatt a református gyülekezetnél tartották számon. Ma ismert első tudósításunk 1775-ből való. Ekkor vette feleségül a helyi református vallású Nagy István Lukáts Katát, a T. Nánából származó, ugyan lutheránus szülőktől született, de református neveltetésben részesült hajadont.

1' Biztosan tudjuk, hogy 1780-ban már Makón élt az evangélikus, valószínűleg német Essenbeck

1

8 Kristóf, a város első patikájának alapítója.

1

9 1792-ből viszont adatunk van a szintén német nevű Pauer András vasárusra és a magyar nevű Királyi Józsefre. Mindketten a 42 éves Essenbeck Kristóf és a 20 éves pozsonyi születésű német evangélikus hajadon, Mitterhauszerin Katalin — a mezőhegyesi Csekonitsok belső szobalánya — esküvőjén szerepeltek tanúként. Mivel később is megfigyelhető, hogy esküvő esetén a felek tanúikat hitsorsosaik közül választották, föltehetően mindkét tanú evangélikus. Pauer András több evangélikus esküvőknél közreműködött. Hasonló a helyzet az 1790-es években fölbukkanó H[ajdú]. Szabó Istvánnal,

2

0 Varga Istvánnal és Balogi Sándorral. Többszöri szereplésük alapján föltételezhetjük, hogy a hittársaik között egyfajta elfogadott sággal rendelkeztek. Rajtuk kívül a századforduló előtt már biztosan Makón laktak, és evangélikus vallásúak voltak Holesch

2

1 András, Hankovits András, 14 Nagylakra (ma Nadlac, Románia) 1739-et követően, Tótkomlósra pedig 1746-ban érkezett jelentősebb számú, evangélikus vallású szlovák telepes család. 15 BOHDANECZKY II. számú statisztikai kimutatás. 16 GYIVICSÁN Anna - TÓTH István: Szlovákok. In Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon. Bp., 1998. 339. 1. 17 Levelezések 1/1775. Makó-Belvárosi Református Gyülekezet Irattára. (A továbbiakban: MbRefGylt) 18 Máshol a Essenpech, Essenbekk névváltozat is előfordul. 19 A patika az 178 l-es, főként a református templom környékét pusztító nagy tűzvészben leégett. T. KNOTIK Márta: Gyógyszertárak Csongrád megyében (1738-1947). In Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok. Studia Historica 6. Szerk.: Zombori István. Szeged, 2003. 399.1. 20 Evangélikus házasságkötéseknél egyaránt szerepel H. Szabó István és Hajdú Szabó István nevű tanú. Valószínűleg a kis makói evangélikus közösség ugyanazon tagjáról van szó. A helyzetet kicsit bonyolítja, hogy ugyanilyen szerepben egy Szabó István városi esküdt is fölbukkant 21 Másutt Holetska névváltozattal is jelölik. 8