A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
ORBÁN Imre: „Gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék".A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei
Huda János, Károli 2 2 Gábor csizmadiák, Varga János, Varga István, Losonczi János, Strba István, Dolyán János cserzővargák, Janovich János kalapos, Farkas István kocsis, valamint Károlyi Katalin, a Tótkomlósról származó Törek Anna, Szarvasról Krsnyák Anna, Hum Anna és a Králik házaspár mostoha lánya Judit. Mellettük még több családtag neve fölbukkant, akikről föltételezhetjük a lutheránus felekezethez tartozást, de biztos adataink nincsenek róluk. Az 1800-as évet követően egymás után találhatunk újabb és újabb tudósításokat a makói lutheránusokról. Ekkor találkozunk az eddig említett családok tagjain túl a későbbiekben is szereplő és a közösség életében fontos szerepet betöltő Gyurász Ferenc, Huba András, Annósy András, Strba János, Szunka Mátyás, Lizonyi János csizmadiamesterekkel, Mátsánszki Mártonnal, Barna Jánossal, Vargha Jánossal, Bárányi Jánossal, Fejér Jánossal, Sonkodi Jánossal, a Hankoszki család tagjaival és így tovább. A makói evangélikusok között több armális nemesről is tudunk, kiknek a nemességét Csanád megyében a 18. század végén vagy a 19. század első évtize' OQ deiben hirdették ki. így bukkan föl a Ték, az Aranyi, a Paraszka, a Blasy és a Csepcsányi család. A tekintélyes és bizonyos tiszteletet is parancsoló névsor ellenére is igaz a megállapítás, miszerint Makón a betelepülő evangélikusok a 18-19. század fordulóján még nagy számra nem jutottak. Ahogy Szeberényi Andor írta 1853-ban: „50-60 év előtt Makón alig találtattak egyesek az ágostai hitvalláshoz tartozók," 24 Hasonlóan fogalmaz a gyülekezetben 1877-ben végzett egyházlátogatás jegyzőkönyve: „Makón az 1812-ik évig csak elszórtan találtattak evangélikusok, " 2 5 és lényegében ezt ismétli minden ezután következő, a témával foglakozó evangélikus irat, illetve a szakirodalom. A hozzájuk képest hatalmas református és katolikus tengerben elszórtan éltek „minden [ti. evangélikus egyházi] felügyelet" nélkül. Az 1810-es népességösszeírás szerint Makón a leánygyülekezet megszületésének hajnalán 97 evangélikus férfi és fiú élt. 2 6 Ha hozzájuk számítjuk a női családtagokat, ez a 14 ezer 563 makói lakosnak valamivel több, mint 1-%-a lehetett. 22 A név Károlyi alakja is fölbukkan. 23 Nevüknek Thék változata is előfordul. 24 SZEBERÉNYI 3.1. 25 A makói ágost. hitv. anya-egyháznak az 1877-ik évi Június 12-én főtisztelendő Szeberényi Gusztáv bányakerületi superintendes ur által végrehajtott püspöki látogatás alkalmával felolvasott jegyzőkönyve. (A továbbiakban: Egyházlátogatási jegyzőkönyv 1877.) AA. Az anya-gyülekezet. Makói Evangélikus Gyülekezet Irattára. (A továbbiakban MEvGylt.) 26 Summarium Popularis Conscriptionis Oppidi Episcopalis Makó pro anno 1810. Feudális Összeírások Gyűjteménye. Népességösszeírások. Makó 1804-1820. XV.lö.a.lO.d. CSMLT. Az irat tévesen 152 evangélikus férfit említ. Ez az összegzést végző hivatalnok tévedése, hisz a dokumentum 28. oldalán 7, 36. oldalán 9, 21. oldalán 21, a 111. oldalán pedig 18, összesen 55 református lakost sorolt az evangélikusok közé. A nagyságrendi eltérés az összeírást a reformátusok részéről hitelesítő Szikszai Beniamin makói „pastor primariusnak" sem tűnt föl. 9
