A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
ORBÁN Imre: „Gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék".A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei
1854-ben beiktatott első önálló lelkésze a makói „zsenge egyház" (ti. evangélikus gyülekezet) dióhéjba szorított történetében: 1567-ben Debrecenben tartott zsinaton a környék (Békés és Csanád vármegyék) nevében „makai tractusnak" nevezett kerület írta alá a helvét (református) hitvallást, az erre a hitvallásra való áttérést, ami szerinte azt mutatja, hogy addig (1567-ig!) Makó az ágostai (evangélikus) hitelveket követte. 1 1 Mások ezt a hitvallásváltást egy-két évtizeddel korábbra, 1550 körűire teszik, bár az is kétségtelen, hogy ezekben az években a határok elmosódtak nemcsak a protestáns felekezetek, de kezdetben még a protestánsok és a katolikusok között is. A vidéken elterjedt és erős evangélikus jelenlétnek azonban kétségtelen bizonyítéka, hogy a közeli, szintén Csanád vármegyei Torony mezővárosban az új hit prédikátorai 1550-ben zsinatot tartottak, és megválasztották az ország első lutheránus szuperintendensét, Gönczi Mátét. 1 2 Hogy később mi lett a makói evangélikusok sorsa, azt pontosan nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy a közösség a mind politikai, mind vallási tekintetben zavaros, a gyakran és gyorsan változó időkben eltűnt, illetve átalakult. A 16. század közepe táján a városban szerveződő református vagy esetleg a valamivel később 1 q jelentkező unitárius gyülekezet részévé vált. Az 17. századból már nincsenek adataink arra, hogy evangélikus népesség élt volna Makón. SZÓRVÁNYBAN A török kiűzése után, a 18. században megindult a háborúk pusztításai miatt elnéptelenedett vidékek betelepülése, illetve betelepítése. A makói evangélikus gyülekezet eme népességmozgás késői hullámainak köszönhette létrejöttét. A Felvidékről kirajzó „szláv", főként evangélikus szlovák mesteremberek költöztek ekkor az Alföld különböző részeire. Makó környékén az 1740-es évektől két jelenegyház története. Szirbik Miklós Társaság Füzetei 13. Szerk.: Tóth Ferenc. Makó, 2000. 7.1. Megállapításával Szakály Ferenc is egyetért. Méltatja Szirbik Miklós történetírói módszerét és teljesíti ményét, ugyanakkor egyes megállapításaival vitába száll. SZAKÁLY 1993. 253. 1. 10 Szeberényi Andor (1824-1895) szlovák lelkészcsalád gyermeke. Tanulmányai során barátságot kötött Petőfi Sándorral. 1855. február 19. és 1856. december 31. között a makói evangélikus gyülekezet első önálló lelkésze. IIA makai ág. hitv. fiok-gyülekezetnek ayna (sic) egyházzá lett kinyilatkoztatása s első rendes lelkésze bevezetésének ünnepélye, tisztelendő Szeberényi Andor urnák 1854 évi febr. 19-én lett beiktatása alkalmával mondott egyházi beszédekben előadva. Szarvas, 1854. (A továbbiakban: SZEBERÉNYI) 3.1. Hasonmás kiadása: Szeberényi Andor: A makói evangélikus fiók-gyülekezet anyaegyházzá nyilvánítása 1854-ben. Makó 1998. Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség Füzetei 27. Szerk.: Tóth Ferenc. Szeberényi Andor a makói leánygyülekezet történetéről 1859-ben beszámolt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap hasábjain is, midőn Félix Márton gondnokkal közösen a lap szerkesztőségnek küldött levelében kéri az evangélikus hitrokonaikat, hogy segítsék adományaikkal a rossz állapotban lévő makói evangélikus imaház megújítását. Az írást Székács J. pesti magyar evangélikus lelkész tette közzé. SZÉKÁCS J.: A makai egyház... Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1859. 755. 1. 12 A zsinatot a Maros vidéki és temesközi prédikátorok tartották. 13 Makón 1570-től hódított az unitárius térítés. Iskolát létesítettek, és a reformátusokkal közösen használták a plébániatemplomot. SZAKÁLY Ferenc: Mezőváros és reformáció. Bp., 1995. 294. 1. SZAKÁLY 1993. 255. 1. 7