A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
LENGYEL András: „Voltam Szegeden is újságíró”. Thury Zoltán és Szeged
tásban történik." 9 E Szabadost elparentáló cikkében ugyan munkáját, Szabados érdemeit növelendő, kedélyesebbre stilizálta, mint amilyen valószínűleg volt, valamit e munka fáradságából mégis elárul: „Ez a munka mindenütt terhes és kellemetlen, csak Szegeden nem. Szinte csodálkozik az idegen ember azon, hogy mint kerülhetett össze egy folyosóra annyi barátságos úri ember? Engem első napon meglepett ez a szívélyes fogadtatás, melyben munkával elhalmozott közhivatalnokok részéről alig részesül olyan ember, kinek valósággal hivatásával jár, hogy alkalmatlan legyen. Ez természetesen nem a mi hibánk, hanem az újságé, mely mint egy cretabeli Mynotaurus mindennap megkívánja a maga táplálékát." 10 Munkája természetével, bár ezt a szegedi pozitív gyakorlattal itt, érthetően, szembeállítja, tisztában volt: „a legnagyobb s talán legigazabb vád, mit fölhoznak ellenünk ellenségeink, az, hogy hajszoljuk a szenzációnkat s rovataink élénkségéért szívesen fölforgatnók az élet csöndes, nyugalmas folyását. Azt mondják, hogy a szívünket elpusztítottuk már akkor, mikor először tollat fogtunk kezünkbe, hogy riportot írjunk, érzelmeink sem arra vannak szánva, hogy a lelkünket tápláljuk velük, hanem hogy vásárra vigyük s szétosztjuk az előfizetők között. Egyetlen ideálunk van — s az az újság s még az imádságunk se egyéb — csak riport." 1 1 Hogy ez az újságírói szerep, amelyet — értelemszerűen — neki magának is gyakorolnia kellett, nem vált teljesen sajátjává, nem internalizálódott, azt nem csak a Szabados-nekrológ ezt ellenpontozó retorikája mutatja. De hogy Szabados dicséretét éppen e kontextusban vélte elmondhatónak, az arra vall, érzékelte szerepe ellentmondásait. Ám — s ez önmagában is nagyon fontos mozzanat — a közigazgatási riporterkedés három fontos hozadékkal járt. 1. A városi hivatalnok-értelmiséggel való szívélyes kapcsolat megteremtésével, 2. a Víz (1879) utáni város fejlődésének megtapasztalásával, s 3. a társadalmi konfliktusok bizonyos típusainak emberi és írói tapasztalattá válásával. Mindhárom, bár különböző mértékben és módon, kihatott újságírói és írói világára. 3 Hogy hol volt Thury szegedi lakása, nem tudjuk; találgatni nem érdemes. De élete színterei viszonylag jól meghatározhatók. Élete, minden jel szerint, a szerkesztőség, a városháza, a kávéházak, a színház — s a helyi politikai élet éppen aktuálissá váló helyszínei közt zajlott. A szerkesztőség és a városháza, mint munkahelyek, értelemszerűek; nem igényelnek külön vizsgálatot. A többi színtér már egyedítőbb, s jól jellemzik Thury szegedi újságíróskodásának időszakát. Thury, mint az újságírók általában, nyilván több kávéházban, mulatóhelyen is megfordult. Törzshelye azonban a Hétválasztó-szálloda volt, amelyet egy időben (1891. szeptember) tulajdonosa, Báveschitz Lőrinc vendéglős többször is hir9 THURY Zoltán: Szabados János. SzN, 1891. okt. 28. 1. 10 Uo. 11 Uo. 75
