A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
BOGOLY József Ágoston: Urbs, textus, imago. 1890: Temesvár és Arad
Aradnak egyik hírességéről kell megemlékezni: Arad szép nőiről. Erről híre van Aradnak, hogy a nők milyen szépek. Ugylátszik ez a vér-, a fajkeverék hatása egyrészt, másrészt pedig onnan van, hogy Arad a keleti szépség-typusnak talán a legszélsőbb nyugoti telepe. Az oláh, örmény, zsidó szépség bizonyos szelidült árnyalattal tűnik fel. Társaságilag is az élénk érintkezés folytán, mely az emberek között fenforog, eleven szellem fejlődött ki a szalonéletben, mely távolról sem parlagi s a nőknek megvan a főváros dandys társaságai fölött az az előnye, hogy Aradon csakugyan nem a dandy a nőtársaságok legelőkelőbb személye. Egyátalján ficsurkodás, gavalléria, dandység nem is nagyon grasszál az aradi fiatalságban s a társaság az embereket átlag mégis csak a szerint taksálja, a mik valósággal s nem »27 a látszat, vagy név szerint. Tábori Róbert és Méray-Horváth Károly tárcája a 19. század végi gazdasági fejlettségi szintet, a nagyvilágias versenyképességet, a jövőformáló dinamizmust, az interregionális és globalizálódó távlatot érzékeltetve mutatja be. III. IMAGO. TÉR-ÉS KULTÚRAKUTATÁS. VÁROSMORFOLÓGIA. HISTORICAL-CULTURAL STUDIES Topographical Turn. Historical-Cultural Studies. Historical-Cultural Overlay. Regional Science. New Spatial Researches. A területre, Temesvárra és Aradra vonatkozó történelmi vizsgálat integrált áttekintése az előbbiekben felsorolt kutatásmetodológiai és szemléleti formák mentén valósulhat meg. Különböző mentális szcénákkal, az identitás eltérő területi leképeződéseivel találkozhatunk. Többnyelvűség és multikulturalitás: ezek többszörös kölcsönös determinációkban jutnak érvényre. Minden egyes együtt élő nemzetiségnek a hozzá tartozó nyelvi kultúrával külön világa van. Az értelmezés a másiktól eltérő, a sajátnak elismert nemzeti paradigma keretén belül mozog. Nem ritka jelenség, ugyanazt a történelmi időszakot az együttélő nemzetiségek a saját szempontjaik szerint, egymástól eltérően értelmezik. Ezeket az eltérő értelmezéseket érdemes együttesen, egymásra rétegzett módon összehasonlítani, szemlélni, elemezni és megérteni. A történések fenomenológiájában az elkülönülő értelmezések ugyanarra a térre és időre vonatkozóan egymástól eltérő fejlődésű és fázisú történelmi-művelődési fedvényrétegeket (Historical-Cultural-Overlay) és horizontszerkezeteket képeznek. 2 9 A városemlékezetek térre vonatkozó textusait vizsgáló archeológia a különböző, egymásra rakódott, feltárható értelmezéseket, szövegeket, a tárgyi elemek köré csoportosítja, jellegük szerint elkülöníti, majd integratív térpoétikai 27 MÉRAY-HORVÁTH: i. m. 1890. 15.; CACTUS MlLRIFLOR /Méray-Horváth Károly/: A dandy. Bp., 1887.; vö.: GYÁNI Gábor: i. m. 1998. 28 VÖ.: ASSMANN, Jan: A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Bp., 2004. 43-49.; N. KOVÁCS Tímea: Kultúra-szöveg-reprezentáció: kulturális antropológia és irodalomtudomány. Helikon, 1999. 4. 479-493. 29 ASSMANN, Aleida: Erinnerungsräume. Formen und Wandlungen des kulturellen Gedächtnisses. München, 1999.; JAUSS, Hans Robert: Horizontszerkezet és dialogicitás . Ford.: KULCSÁR-SZABÓ Zoltán. In: JAUSS, Hans Robert: Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika. Irodalomelméleti tanulmányok. Vál. szerk.: KULCSÁR-SZABÓ Zoltán. Bp., 1997. 271-319. 69
