A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
BOGOLY József Ágoston: Urbs, textus, imago. 1890: Temesvár és Arad
O 0 módszerrel elemzi. Ha a művelődési értékeket lokalizáló temesvári és aradi múlt mentális-kognitív térképein az egymástól eltérő nézőpontokból kibontakozó történeti térben tájékozódunk, akkor az együttélő nemzetiségek száma szerint legalább öt különböző optikára van szükségünk. 3 1 A művelődési-nemzetiségi megoszlásnak megfelelően különböző nézőpontokat tartalmazó szociotopográfiai térképek és történeti-kulturális tératlaszok a „Wachstumsphasenkarte", és a több nemzetiség együttélését reprezentáló kronológiák mintáját követve konstruálhatok. 3 2 Történelmi síkon Temesvár és Arad és a hozzájuk tartozó vonzáskörök befogadástörténete a posztmonarchikus diskurzus vonatkoztatási rendszerében is értelmezhető. Az etnokulturális látványképződés képfelbontásának és beszédmódjának jellegét, az egykori osztrák-magyar sztereólátás és térmodell maradványait, az Osztrák-Magyar Monarchia centrális projekcióinak nyomelemeit tárolja a temesvári és aradi kulturális emlékezet. 3 3 A városfejlődési sajátosságok és párhuzamok a nyugat-európai mintákhoz viszonyítva tűnnek fel igazán. Temesvár és Arad önelvű városevolúciójában sok az egybeesés, de a részletekben jól láthatók az elkülönböződés történelmi törésvonalai. 3 4 A 19. század végén polgárosult viselkedéskultúra jellemezte a két várost. Ebből a külső városképi környezetben sok minden megőrződött. A hely, a város külső és belső arculatának kivetülését, a nemzeti narratíva szerint szóródó nézőpontok alapján elbeszélhető kaleidoszkópszerű látványt az átr meneti műfajú szöveg, a tárca, az esszé kitűnően képes közvetíteni. A 19. század végi hangnem-novellák szövegképző struktúrájában és a művelődési tárcairodalomban a múlthordozó térpoétikai architektúráknak kitüntetett szerepe van. A 30 Térpoétika c. tematikus szám. Helikon, 2010. 1-2.; vö.: BENOIST, Jocelyn: Szakítás a történeti idealizmussal: fogalmaink újratérbeliesítése. Ford.: TAKÁTS Ádám. In: Uő. (szerk.): A történelem anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században. Bp., 2004. 31 Vö.: BODÓ Barna: A mi Temesvárunk. régi(j)óvilág, 2009. szept. 3.; Uő.: Temesvár (1687-1918) /kronológia/ uo., 5-10. ; HARTOG, Frangois: Örökség és történelem: az örökség ideje. Ford.: SZEKERES András: Regio, 2000. 4. 3-25. 32 Vö.: SZENDE Katalin: Magyarország városainak történeti atlasza. Részvétel egy európai kutatási programban. Műemlékvédelem, 2006. 4. 228-232.; MAGOCSI, Paul Robert: Historical Atlas of Central Europe. Washington D.C. 2002.; SEEWANN, Gerhard - DlPPOLD, Péter (szerk.): Bibliographisches Handbuch der etnischen Gruppen Südosteuropas. 7-/7. München, 1997.; BODÓ Barna (projektkoord.): Ghid cronologic pentru orasele banatene. Timi§oara, 2007.; BODÓ Barna (projekt koord.): Cronologie de istorie locala. Timi§oara, Lugoj, Arad — Romania. Szeged, Békéscsaba, Gyula — Ungaria. Timi§oara, 2009.; KÄSER, Karl: Südosteuropäische Geschichte und Geschichtwissenschaft. Wien-Köln-Weimar, 2002.; HANNERZ, Ulf: Transnational Connections. Culture, people, places. New York, 1996.;TRENCSÉNYI, Balázs - KOPECEK, Michal (szerk.): Discourses of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1770-1945). Texts and Commentaries. I-II. köt. Budapest-New York, 2006-2007. , Ua. III. köt.: Modernism - Creating Nation States. Szerk.: KECHRIOTIS, Vangelis - GÓRNY, Maciej. Bp.-New York, 2007. 33 VÖ.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály: „The Reevaluated" Past. The Memory of Dual Monarchy in Hungarian Literature. Hungarian Studies, 2009. 247-266.; NÉMETH G. Béla: Integritás, ideológia, irodalom. (Ideológia és irodalom néhány kérdése a kiegyezés után) In: Uő: i. m. 1981. 11-36. 34 Vö.: SCHORSKE, Carl E.: The Idea of the City in European Thought: Voltaire to Spengler. In: HANDLIN, Oscar - BURCHARD, Johns (szerk.): The Historian and the City. Cambridge (Mass.) London, 1963. 94-114. 70
