A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
BOGOLY József Ágoston: Urbs, textus, imago. 1890: Temesvár és Arad
közelben a — fájdalom ma már pusztuló — hires bortermő hegyalja, melynek legközvetlenebb kereskedelmi pontja Arad, a pénz-czirkuláció főere az egész Alföldről itt van, kilencz helybeli pénzintézet 111 millió összforgalommal dolgozik s az osztrák-magyar bank legnagyobb vidéki forgalma Aradon van. Az iparos testületnek 2000-nél több a tagja. A forgalom oly élénk, hogy az arad-csanád-körösvölgyi vasutat, mely már egész hálózat, ez teremtette meg s tartja oly virágzásban, hogy — a mi ritka dolog — a vasúti részvények igen szép osztalékot adnak. Ezekből a viszonyokból ered, hogy az idegen ma meglepetten úgy észleli, mikép daczára, hogy Arad lakosságának száma szerint csak a hatodik vidéki városa az országnak (39.000 lakosa van, Szeged, Szabadka, Debreczen, Pozsony, Kecskemét megelőzik) mégis van az aradi életben valami világvárosias." 2 4 Az aradi polgár néhány életmódelemét, az urbanizáció 19. század végi helyi folyamatát a tapasztalati alapú társadalomtudományban szakavatott Méray-Horváth Károly átfogóan, az Aradra utazó idegenek meglepetését rekonstruáló módon mutatja be:„Meglepi a város fokozatos fejlődést mutató építkezése, melyen látszik, hogy nem úgy hirtelen bujtatták a városszépítés köntösébe, hanem természetes folytonossággal fejlődött harmonikus építkezéssé az egész. Az új városrészen a Maros partja már-már egész palotasora a középületeknek, parkozott térséggel előttök. Meglepik a nyüvános helyiségek, melyeknek luxusa nem üt el az emberek nagyvárosias tónusától; meglepi színháza, melynek közönsége a legkapósabb a vidéki színigazgatók előtt; ha a kávéházban újságot kér, négy aradi napilapot is tesznek eléje; ha betekint a város kimutatásaiba, meglepetten látja, mennyi iskola van; 16 tanintézet van Aradon, zenede is. Délelőtt egy egész kis börze zümmög az egyik kávéházban, mely a budapesti gabonatőzsdének főere. A szeszt plane jóformán Arad diktálja azokból a nagy gyár-kürtőkből, mik a főtér távlatában öt>hat helyt is meredeznek. A szarvasmarha-árakat is Arad hizlalói a leglényegesebben befolyásolják. Gőzmalmai pedig a liszt-üzletben tényezők. Telefon, lóvasut sem hiányzik, s most már a vízvezeték is készül." 2 5 Az Aradot jellemző tárca záró részében összbenyomásait sűrítő írói optikájával a lényeges, előremutató jegyeket emeli ki Méray-Horváth Károly:„Ha tudakozódik a város adminisztrácziója felől, nem hall egyebet, mint hogy az mintaszerű. A vagyonosodás is meglehetősen nivellált; nincsen sok gazdag ember, de viszont a szegénység sem oly nagyszámú. És a mi legkellemesebben hat Aradon, hogy látja az ember, mikép itt minden a fejlődés, a haladásnak erősen az útján van. Maga a fekvése is Aradnak igen kedvező; tágan, szabadon épülhet a város. Széles utczák, befásított térségek, utczai fasorok előkelő várossá teszik Aradot. Látszik külömben, hogy Arad kiépülése, fejlődése nagy gond alatt áll." 2 6 Végezetül, Méray-Horváth Károly a történeti szociálpszichológia vetületében, gender-elemeket tartalmazó röpke vázlatot készít az aradi nőkről:„Es most végül 24 MÉRAY-HORVÁTH: i. m. 1890. 15.; BELUSZKY Pál - GYŐRI Róbert: „A város a láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés." Magyarország városhálózata a 20. század elején. Korall, 2003. 11-12. 199-238.; SZABÓ Pál Csaba: Városok és várostérképek a történelmi Magyarországon az 1900-as évek elején. Bp., 2005. 25 MÉRAY-HORVÁTH: i. m. 1890. 15. 26 MÉRAY-HORVÁTH: i. m. 1890. 15. 68
