A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

BOGOLY József Ágoston: Urbs, textus, imago. 1890: Temesvár és Arad

Méray-Horváth Károly (1859-1938) Münchenben és Párizsban természettudományos és képzőművészeti képzettséget szerzett és érdeklődése a pozitivista szemléletű társadalomtudományok felé fordult, majd irodalomkritikai, publicisztikai, szépirodalmi és szociológiai munkásságot fejtett ki. Herbert Spencer fejlődéselméleti bölcseletét ismertette a Huszadik Század című folyóiratban. Társadalomtudomány mint természettudomány című főműve 1912-ben jelent meg. Méray-Horváth organikus szemléletű „kultúrfiziológiájáról" Madzsar Imre és Somló Bódog írt értékelő bírálatot. Méray-Horváth Károly 1887-től 1893-ig az Arad és Vidéke című lap szerkesztője volt, az 1880-as években színművei, regényei jelentek meg Aradon.

3 Tábori Róbert és Méray-Horváth Károly városbemutató tárcájában az egyedi hatást kiváltó épített tér szöveges reprezentációja Temesvár és Arad architektúráját követve nyilvánul meg. A Temesvárral és Araddal foglalkozó tárcaszöveg a történeti tértudomány, az irodalom- és művelődéstudomány vetületében elemezhető. A történelmi, művelődési összképet konstruáló tárcaírók nem merülnek el a topográfiai és történeti statisztikai adatgyűjtés részleteiben, hanem inkább átfogó irodalmi-városantropológiai értelmezést nyújtanak. Nézőpontjuk szubjektivitása a tárcairodalom emlékezetkultúrájára jellemző. A tárcairodalom térhez kötődő narratív alakzatait, a publicisztikai jellegű város- és térleírásokat történeti és irodalmi-művelődési forrásértékük miatt érdemes feltárni. Az esztétikai kommunikáció határán születő művelődési tárcát (feuilleton) az irodalom kiterjesztését igénylő olvasók kulturális emlékezet iránti fogékonysága teszi közérdeklődés tárgyává. A városimázsképzés retorikája is elemezhető Tábori Róbert és Méray-Horváth Károly írása alapján. A két tárca történelmi propozíciót feltáró tematikus sémája a szerves fejlődésű város összképhatásának textuális megalkotását teszi lehetővé. A városfejlődés organikus időfolyamatát és a térbeli érintkezési vüágot érzékelő és közvetítő szerzők véleményformálása a 19. század végi magyar nemzeti paradigma mentális térleképezése és a kultúra történetisége mentén bontakozik ki.

4 Tábori Róbert az egykori Temesi Bánság berendezkedését és külön igazgatását utólagosan bírálta.

5 Tábori Róbert és Méray-Horváth Károly tárcájában számos hasonló tematikus összefüggést, közeli értékvonatkozáson alapuló megállapítást fedezhetünk fel. Felvillan a többnyelvű Temesvár múltja és Arad történelme, a többnemzetiségű együttélés nézőpontrendszere. Ráláthatunk a világvárosi jelleg frissen kialakuló jelenségeire, a városi kultúra rétegeire. A magyarosodás 19. század végi tendenciáiról, a városfejlődésről, a polgárosodásról kapunk közelképet.

6 3 Vö.: NÉMETH G. Béla: A keresés korszakának nemzedékei, csoportjai és irányai. In: Uő.: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Bp., 1983. 21-160. 4 Vö.: ROMSICS Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet- Közép- és Délkelet Európában. Bp., 1998.; SZŰCS Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp., 1983. 5 Vö.: MAEJANUCZ László: Adalékok a Habsburg berendezkedés és telepítés bánsági történetéhez. In: Történeti Tanulmányok. Studia Historica 5. Szerk.: ZOMBORI István. Szeged, 2002. 5-16. 6 Vö.: GYÁNI Gábor: Forgetting the diversity of the national past: contrasting memories of the Hungarian Millenium. In: FEICHTINGER, J. - PRUTSCH, U. - CSÁKY M. M. (szerk.): Habsburg postkolonial Machtstrukturen und kollektives Gedächtnis. Innsbruck-Wien-München-Bozen, 2003. 209-221., Uő: Történetírói nézőpont és narratív igazság. Magyar Tudomány, 2003. 1. 16-26. 60