A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

BOGOLY József Ágoston: Urbs, textus, imago. 1890: Temesvár és Arad

A Temesvárról és Aradról szóló két írás tematikájának és narrációs eljárásának párhuzamba állításával az egymást keresztező értékek ismétlődő tüneteire is felfigyelhetünk. Az urbánus retorika és a kozmopolita univerzáliák együttes említése mellett a nemzeti, nemzetiségi nyelvi önmeghatározás szerepét mindkét szerző kiemeli. A temesvári társadalmat ismerő Tábori Róbert és az aradi viszonyokat feltáró Méray-Horváth Károly a kulturális térszerkezeten belüli áramlásokat, a társadalmi és nyelvi integráció jelenségeit, a hibriditást, az identitásokat ötvöző kulturális mimikrit, a kultúraváltás és kétnyelvűség jelenségeit sorra érzékelteti. A másik ember idegenként való megtapasztalása, a szomszédsági kapcsolatok leépülését kísérő szegregáció jelensége a kultúraközi kommunikáció kutatására ösztönzi a történelmi források elemzőjét. A temesvári és aradi városi élet tárgyi, technikai feltételei, a város belső térbeli szerkezete, a szuburb és a belvárosi életforma közötti határvonalak megléte pontosan kifejezi a két város polgárosulásának környezeti sajátosságait. Az együttélés szabályainak tiszteletben tartása, az elvárási horizontok rekonstrukciója és kölcsönös megértése, az együtt élő népek kánonjainak nagyvonalú elismerése jellemző a nagyvárosok szellemi életére. Az értékrendszerek területi elkülönülései, a jólét és a szegénység dimenzióinak térbelisége, a nyelvi-kulturális integráció egymásba átalakuló folyamatai, az asszimiláció és disszimiláció dinamizmusai a történelem során hullámmozgást mutatnak. A temesvári és aradi humán ökológiai egységek, a városi természeti övezetek (natural areas), parkok, ligetek, folyópartok, a kertes pavilontelepek, a növényekkel benépesített, díszes belvárosi promenádok fokozzák az urbanizmust, a kozmopolita gazdasági-pénzügyi-művelődési transzfer biztosította polgári ft életmód minőségét. Az emberi interakciók kulturális meghatározottsága, művelődési rétegek szerinti történelmi önszabályozódása, a középpolgárság számára szerkesztett Magyar Salon című folyóirat cikkeinek véleményformálásában nyomon követhető. Temesvár és Arad a kultúra mozgástereként is értelmezhető, a két város történetére, kultúrájára és modernizációjára vonatkozóan több 19. század végi, 20. század eleji történeti forrással is rendelkezünk.

9 7 Vö.: GYÁNI Gábor: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten, 1870-1940. Bp., 1998.; LYNCH i. m. In: VIDOR Ferenc (szerk.): i. m. 1979. 547. 8 Vö.: BOGOLY József Ágoston: Történelem, ökomuzealitás, kultúratudomány. In: FORGÓ Géza (szerk.): Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. Makó, 2008. 169-173.; ALGREEN-USSING, Gregers - BEK, Lise - FRANDSEN, Steen BO - HANSEN, Jens Schjerup (szerk.): Urban Space and Urban Conservation as an Aesthetic Problem. Lectures presented at the international conference in Rome 23rd-26th October 1997. Roma, 2000. (Analecta Romana Instituti Danici. Suppl., XXVII.) 9 BERKESZI István: A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom története. Temesvár, 1900.; GEML József (szerk.): Temesvár szabad királyi város közállapotai az 1910. évben. Temesvár, 1910.; MÁRKI Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. HL köt. Arad, 1892. 61