A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
KAKUCS Lajos: Temesvár városának régi pecsétjei
„zsidó rendtartás" (Juden Ordnung) egyesítette a belvárosi és gyárvárosi hitközöségeket és megszüntette a spanyol és német zsidók közötti osztályozást és őket az adminisztráció által kinevezett elöljáró alá rendelte. Az új vezetőség élén az askenáz Nathan Mánz és Sámuel Wolf, valamint a szefárd Mayer Amigo és Marco Sámuel állottak. Egy 1780-ból származó adat Schlesinger Farkas nevezetű temesvári zsidó bíróról tudósít. 1853-ban a hitközség élén a Gabriel H. Gerott bíró (judex judeorum) állt, kinek munkáját all tanácsos segítette. A 19. századi reformkorszak kihatott a temesvári zsidóság életére is. A század végén a belvárosban található központi neológ imaház mellett a Gyárváros, Józsefváros és Mehala ortodox, valamint a Gyárvárosban működő reformkor előtti és spanyol 94. közösségek léteztek. TEMESVÁR SZABAD KIRÁLYI VÁROSÁNAK PECSÉTNYOMÓJA 1781 (4. kép) 1780-ban, ahogy Preyer is megjegyezte, „nem kis ellenállás után" megszűnt a német és a rác magisztrátusok önállósága és a többi külvárosi bíróságok hatásköre és az újonnan alakult átmeneti vezetőség elkezdte a tárgyalásokat a szabad királyi város jogkörének kialakítása érdekében. A német és szerb magisztrátus egyesítése után a városbíró mellett 4 német és 4 szerb tanácsos intézte a város ügyeit. Első városbíró a Peter Anton Delpondio, tanácsosok: Jivan Giuriciko, Nicola Jivkovic, Paratic Andrei, Franz Haigl, Sebastian Deyack, Kaspar Kayser és Thomas Reyhuber voltak. Az ideiglenes városi vezetőség legfontosabbak feladatai közé tartozott, hogy kieszközölje, hogy a kamara engedje el a városnak az időközben 9.176 aranyra tevődő adóságát. Ez sikerült is és a II. József által 1781. december 21-én aláirt császári oklevél( Jóváhagyva 1790/9 l-ben a XXX. törvénycikk által) a városnak a messzemenő jogokat, többek között a pecséthasználati jogát is adományozott. Az ez alkalommal engedélyezett pecsétnyomó valószínű egy bécsi vésnök munkája. Az 51 mm átmérőjű és 1,5 mm vastagságú nyomólap ezüstből készült és ez a lap egy 66 mm hosszúságú fémből készült nyelvre van rádolgozva. 2 5 A pecsét leírását, melynek vörös pecsétviasszal használata is engedélyezve volt, Réső Enselt idéző Szentkláray Jenő után: „A címer pajzsa két részre oszlik; egyik felében a régi vár másik felében az ország négy folyama; jobbról a félhold, balról a szabadság felragyogó napja. A négy folyó Magyarország címeréből van véve s Temes vármegyének és Temesvár városának az anyaországba való bekeblezését jelenti. Az arany pajzslapon zöld mezőben, víz szélén álló torony nyitott kapuval látható, melyen belül kerék látszik, jelentvén a Begából a várba ivóvizet szolgáltató kerekes vízművet. A pajzs kékellő alsó részének felzetén a városra tekintő fényes nap Temesvár szebb jövőjét ábrázolja, mely a félhold elfogyásából ragyogott fel neki. A Pajzs alsó részén a minden ellenállásra készen lévő vár és város van feltüntetve a Temes folyóból eredő Bega 24 POPESCU, Ionel: Comunitátile evreie§ti din Banat secolele XVIII-XIX. Editura Excelsior Art, Timiíjoara 2007, 137-138. 25 A Temesvári Bánsági Múzeum Történelmi Részlege. A pecsétek fényképét, leírás nélkül közölte. VERTAN Maria: Colectia de matrice sigilare a Muzeului Banatului. Catalog. Timi§oara, 2007. 469
