A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990

HIT GYÜLEKEZETE Főbb hittételeik: Evangéliumi alapokon állnak, elfogadják a fő protestáns tételeket, de a Szentlélek szerepének nagyobb súlyt adnak (Szentlélek keresztség), a biblia erkölcsi tanításait szigorúan számon kérik. Sajátos magyar vallási közösség, melyet Német Sándor, egy karizmatikus egyéniségű személyiség alapított 1976-ban.

24

9 A szegedi Hit Gyülekezetének megszervezésében döntő szerepet Joób István oboaművész és felesége Cziffra Éva zongoraművész játszotta.

25

0 Joób István apja evangélikus lelkész volt, és a szegedi szimfonikus zenekarba kerülése után — mint már korábban említettük — jelentős szerepet játszott a szegedi evangélikus gyülekezet zenei életének felvirágoztatásában. Az evangélikus egyház kereteit azonban szűknek tartotta, ezért a lelki megújulást másutt kezdte keresni. így került kapcsolatba a budaőrsi gyülekezettel, melynek — Németh Sándor mellett — egyik alapító tagja sógora, Uzoni Péter (Joób Márta férje) volt. Feleségével való együttes megtérésük 1984-ben volt a budaőrsi gyülekezetben, de újjászületésük (víz alatti keresztség) már szegedi lakásukban történt. Kezdetben a Kelemen u. llsz. alatti négyszobás lakásukban tartották az összejöveteleket (két szobát összenyitottak). Az első tagok baráti társaságukból, a szimfonikus zenekar tagjaiból kerültek ki, majd az értelmiség más köreiből is lettek tagjai a gyülekezetnek. Rövidesen megkezdték a munkát a hadseregnél is. Joób István kijárt a laktanyába is, ahol már voltak hitsorsosaik, és segítette azok lelki épülését, de ez ekkor még a hadsereg vezetésének ellenállását váltotta ki. Joób Istvánt kitiltották a laktanyából, és kihallgatták a gyülekezeti tagokat. A rendszerváltás idején, amikor megtörtént a Hit Gyülekezetének elismerése, már nem volt elegendő egy családi otthon az összejövetelekre, hanem egyre nagyobb bérleményeket kellett igénybe venni (SzOTE Okt. Központ, Csonka János Gimnázium sportcsarnoka) 1999-ben egy háromszintes épületet vásároltak a Vasas Szent Péter utcában, és ott alakították ki a szegedi Hit Gyülekezet székházát. KRISZTUSBAN HIVŐ NAZARÉNUS GYÜLEKEZET Főbb hittételeik: Elnevezésük a héber nazir szóból származik, mely Istennek szenteltet jelent. Felnőttkeresztséget vallják, puritán életet élnek, eskütételt és fegyveres katonai szolgálatot tagadják, 53 cselekedet sorolnak fel, melyek bűnnek számítanak.

25

1 249 GlCZI Zsolt: A Hit Gyülekezete c. írásában. Délmagyarország. 1992. márc. 17. 250 A szegedi gyülekezet megalakításának és kezdeti működésének történetéhez Joób István szóbeli közlését, Tájékoztató a Hit Gyülekezete Szegedi Egyházközösségéről c. kiadványt, a http//szeged.hit.hu/tartalom/kezdet.pkp. internetes dokumentumot, mely A szegedi gyülekezet Joób Istvántól címet viseli — használtam fel. 251 GlCZI Zsolt: Nazarénusok Délmagyarország. 1991. dec. 3. 450