A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

A családi emlékezés a két fiatal találkozásának pillanatát így írja le: «... Az egyik délután becsöngettek hozzájuk, a cselédlány ment ajtót nyitni. Visszatért egy névjeggyel s közölte, hogy egy fiatalember várakozik odakint, aki szeretne bejönni és bemutatkozni. Hogy kinéztek-e az ablakon, nem tudható, hogy mi állhatott a névjegyen, nem tudni. Tény, hogy beengedték. A fiatalember bejött, ahogy kell, bemutatkozott, majd közölte, hogy ő már régóta figyeli ezt a Myk Margitot az utcán, a templomban, mindenütt; és teljesen tisztában van vele, hogy szívesen feleségül venné, ha hajlandók hozzáadni. Közölték vele, hogy ha ennyire akarja, úgy sem nem tudnának ellene tenni, hát kérdezzék Margitkát is, akar-e hozzámenni?— «Hát, miért ne!» — volt a válasz, Margit még 18 esztendős sem volt. (20. kép) A jeles és nagy egyházi esküvőt 1909. január 11-én a szegedi belvárosi Szent Demeter templomában tartották: meghívott sokaság, óriási csokrok az oltáron, virágszórás a templom előtti téren... A város polgárai csak ámuldoztak, rendkívül jeles ember lehet az, aki ekkora esküvőt tart. - Igen, Szegeden virágzott a sörkereskedés." A HUTTER-HÁZ

11

4 ÉS EGYIK 20. SZÁZADI LAKÓJA Az egykori Palánk 277. szám alatt az Oskola utca keleti hátsorán álló klasszicista stílusú impozáns épület legelőször Korda-, 1868-tól a Korda-Dáni-, később Dáni-Korda-, Bába-, majd Napló-, végül a Hutter-ház nevet viselte. Terve 1837-ben készült el, amire az építési engedélyt 1838 elején adták ki. A néhai Antonovits-féle ház telkén épült fel Korda János táblabíró — Vedres István neves szegedi földmérő vejének — megbízásából. Földszintjén 1859 októberében Máhr József cukrászata, emeletén 1859-ben Maygráber Ágoston borászata volt. 1860 tavaszán az a hír járta, hogy a Kaszinó ide költözik, s hogy Máhr József a kertet díj nélkül átadná az egyletnek. 1864-ben a Hungária biztosító-társulat használt több helyiséget a házban. 1865 tavaszán a Máhr József hagyatékához tartozó cukrászbolt használati jogát eladásra hirdették, melyet végül Allemann és társa vett meg. A kerthelyiséget 1865-ben Nagy Pál vendéglős a „Mátyás királyhoz" címezte. 0 1866 tavaszán a kertben kuglizót épített, a cukrászat helyén éttermet s novemberben kávéházat nyitott. Azonban 1868-ban a vendéglőjét fölszámolta, helyére októberben Lengyel Lőrinc bútorraktára költözött be. (1870-ben áttelepült saját házába.) 1869-ben a biztosító megüresedett helyén a Forgalmi bank nyílt meg. Udvari részén 1870 és 1873 között Bába Imre nyomdája működött. A helységet a kincstár 1783-ban telepítette 123 német családdal. Nevét gróf Zichy Ferencz udvari kamarai tanácsos és első rendszeres kamarai igazgató után és tiszteletére nyerte. Első lakosai garabáci, kis- és nagyjécsai, továbbá oszterni (Kis-Komlós) származású német települők voltak. — BOROVSZKY Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909; Pallas Lexikon, 1893. 113 A település „Zicsyfalu" névalakban szerepel Myk Margit 1957. március 29-én kiállított halotti anyakönyvi kivonatában. Ugyanakkor az 1940. január 28-án érvényesített „benzin üzemű" gépjármű igazolványába a születés helyeként „Nagymargita" névváltozatot jegyezték be. 114 Összefoglaló T. Knotik Márta tanulmánya (Korda-Dáni-ház, In: Csongrád megye építészeti emlékei, 2000. 478-479. o. Kiadó: Csongrád Megyei Önkormányzat) és a szerző kutatásai alapján. 306