A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

Emelete 1872-től a Czerkovitz-Princz Janka — Zerkovitz Béla édesanyja — leányés nevelőintézetének (felsőbb leányiskolájának) adott helyet. (8. kép) A felsőbb engedéllyel állított bentlakásos, magas színvonalú intézet szép eredményeket tudott felmutatni; növendékeinek száma 100 és 124 között váltakozott. Az iskola 1882 szeptemberében elköltözött. Az épület udvari része 1873 tavaszától ismét sörcsarnok és vendéglő lett: Atyai Sándor az „Üstököshöz" címzett vendéglőjét helyezte ide. 1875 tavaszán „a korábbi Bába-féle helyiségben létező Üstököshöz címzett sörcsarnokot és vendéglőt" Körpl József bérelte. 1875 márciusában a leány- és nevelőintézet a földszintet és a kertet is bérbe vette, utóbbit a tornaiskola számára. 1878-tól Endrényi Lajos és társa itt hirdette újonnan berendezett könyvkötészetét. Az 1879. évi nagy árvizet Korda-Dáni Erzsébet tulajdonaként vészelte át. Farkas Antal 1880. évi kalauzában „Endrényi Lajos és társa (előbb Bába Imre)" nyomdája is a Dáni-Korda-házban volt. A Szegedi Napló 1881. február 6-án közölte: „Szerkesztői irodánk és kiadóhivatalunk mától kezdve az Iskola utcában van, Endrényi Lajos és társa volt nyomdai helyiségében. A nyomdát innen ugyancsak a Dáni-féle ház nagy udvari termébe tették át lapunk kiadói, kik ez alkalommal újonnan és a legmagasabb igényeknek megfelelőleg rendezték be üzletüket." 1885-től 1946-ig két kőbányai sörgyár is bérli az épület hátsó részeit, pincéjét és toldaléképületeit a Hutter és Ferencsevis bor- és sörnagykereskedés számára. 1930 elején az emeleti lakások többsége magánlakás, többek között a Hutter- és Myk család bérleménye. A Hutter-ház utcafronti földszintjén többek között a Flóra szappan, a Gizella kalapszalon és egy Puskaműves bolt működött. Egy korabeli fotófelvételen a ház falából kiálló cégtáblák és cégérek mellett a lerakat és a nagykereskedés felirata is kiválóan olvasható. 1960-ban a Szeged című könyv szerzői még azt írták: „...az udvaron kőkonzolos, pálcarácsos függőfolyosó van." Sajnálatos módon műemléki besorolása ellenére a házat lebontották, pedig megmentésére a szakemberek kétféle módozatot is beterjesztettek. Az épületegyüttesnek a hátsó, az egykor sörraktárnak és csomagoló üzemnek is helyt adó részeit a város 1964-ben kezdte el bontani. Végül 1967-ben lebontották az időközben elhanyagolttá vált főépítményt is. Helyére az új lakóház végleges terveit (egy korábbi elképzelés alapján) már 1966-ban elkészítette Borvendég Béla (*1931) építészmérnök, a szegedi Tervező Vállalat (DÉLTERV) tervezője. 1967-ben adták ki az engedélyt a négyszintes jellegtelen lakó- és üzletház megépítésére, az egykori épület homlokzatvonalától három és fél méterrel beljebb — az új utcavonalra, az utca kiszélesítése érdekében. (Ennek esett áldozatul az utcában több más pótolhatatlan értékű műemléképület is.) Az első lakók 1968-ban már be is költöztek. Földszintjén napjainkban Férfi és női fodrászüzlet, a DÓM cukrászda és a HAMM nevű hamburger-büfé üzemel. * Mára csaknem feledésbe merült, hogy az ifjú Rákosi [Rosenfeld] Mátyás (1892-1971) is a Hutter-ház lakói közé tartozott 1905 ősze és 1910 nyara között (66. kép), amikor szegedi diákként a Magyar Királyi Főreáliskolába járt (Horváth 307