A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

kölcsönt vett fel a főnökétől, és megelőzve a többieket, lefoglalt egy nagy tétel zöldséget, még a szántóföldön, melyet másnap már tovább is adott, visszafizetve a kölcsönkapott pénzt. A sikeren felbuzdulva innen zöldséggel kezdett kereskedni, nagyban, földről nagykereskedőknek szállítva. Amikor nagyapám csődbe került, ez a nagybácsi (úgy tu­dom, József) már üzlettársa volt egy Ferencsevits (az én emlékezetem szerint Ferencevits) nevű délvidéki bornagykereskedőnek. Ekkor már idős lévén, meghívta nagyapámat, vegye át az ő üzletrészét a társulásban. Szeged környékén a víz nem volt alkalmas sörfőzésre, kemények a vizek, és nem ismerték az ipari vízlágyítás technoló­giáját. A bor a zöldséggel együtt valahogy nem igazán tűnt jónak, ezért sörrel próbál­koztak. Az osztrák Dreher ekkortájt épített Kőbányán gyárat, hozva a modern techno­lógiát. [A Dreher-gyárépítés korábban történt — a szerző.] Üzletet kötöttek. A sört vagontételben szállították Szegedre, ahol a Hutter és Ferencsevits cég raktárában földhideg környezetben lehetett tárolni az Oskola utca 18. alatt. (Akkoriban Iskola utcának hívták). A hatalmas telken, a nagy árvíz előtt épült ház mögött több régi, részben emeletes épület állt, óriási, részben többszintes pin­cével. Állítólag a török időkben börtön volt itt. [Ezt igazoló, vagy erre utaló doku­mentum nem ismeretes]. 11 0 A sör olcsó volt, jól el lehetett adni, nem lehetett nagyon berúgni tőle, és sokat lehe­tett inni belőle. A cég e mellett foglalkozott egyéb italok, bor, rövid italok, konyak, pá­linka, pezsgő nagykereskedelmi forgalmazásával is. A sört helyben palackozták és pasztőrözték is, és kocsmáknak, vendéglőknek szállították a főként délvidéki nagyke­reskedők mellett. A szintén idős Ferencsevits idővel eltűnt a vállalkozásból, valószínű­leg elhalálozott. Információnk nincs róla. Innen nagyapám vitte a céget tovább. 1905-ben a cég már Hutter és Ferencsevits sör és bornagykereskedés címmel futott. Semmi új nincs a nap alatt: akkor is volt logo: a H és F betűket összeírták oly módon, hogy a H betű jobb szárára rajzolták az F betűt, így lett HF a cég jele." [Ezt bizonyító dokumentum nem került elő.] * Hutter Károly és Myk Margit egymásra találását az unokák emlékezete nagy­apjuk gyakori fővárosi tartózkodásához, a sörgyárral folytatott üzleti vállalkozás­hoz köti. 1906 körül a Myk család már Pesten, az Aréna úton lakott. Felmenőik között morva és cseh származásúak is voltak. mA családfő magas rangú MÁV tisztként vonult nyugdíjba. Myk Margit azonban még a monarchia délvidékén, a Torontál vármegyei bánlaki járás Margita [Nagymargita] nevű falujában szüle­tett, 11 2 amely közigazgatásüag Zichyfalvához (németül Zichydorfhoz) tartozott to­vábbi 13 településsel együtt. 11 3 109 Csongrád Vármegye Vármegyei szociográfiák I. Személyi Adattár-i rész 135. o. Szeged, 1938. 110 A telken 1775-ben az Antonovits-ház állt. 111 A leszármazottak véleménye szerint a Myk család morva területről származik. Nevük formája eti­mológiai értelmezés szerint a Miklós keresztnév középkori alakjából (Moyk, Myk) alakult ki. Fel­tehetően egy korábbi elírás okán szerepel a „Mjk" családi névváltozat a Myk névalak helyett a sír­emlék feliratán, csakúgy, mint Hutter József 1917. január 30-án kiadott gyászjelentésén. 112 Trianonig a település neve németül Groß Margit, románul Márghita, szerbül MapraTa. (Napjaink­ban a szerbiai Vajdaság Dél-Bánsági körzetének része.) Belgrádtól 85 km-re északra fekszik a Mora­vica-csatorna partján. Nevét 1918-1942-ig Mariolanara változtatták, majd 1945-től Plandiste lett. 305

Next

/
Oldalképek
Tartalom