A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés
HUTTER KÁROLY A NAGYKERESKEDÉS ÉLÉN IQ. Hutter Károly Myk Margittal kötött házassága (1909) után nyolc évvel, 1917 januárjában, nevelőapja halálát követően foglalhatta el a nagykereskedés vezetői székét. (13. kép) A végrendelet értelmében nagybátyja vagyonának egyedüli örököse és a társaság önálló tulajdonosa lett. 10 6 Az üzletbe később ő is bevonta családjának tagjait: feleségét és apósát, Myk Leopoldot (1859-1939). 10 7 A városunkban megtelepedett fiatal német kereskedő, ifj. Kari Hutter, csakúgy, mint a család többi tagja, Nagy-Német-Szentmihályröl származott. 1877. március 15-én született iparos családban. Említettük, vérszerinti apja, Kari Hutter szitaszövő mester volt. E német eredetű mesterséget, a szitaszőr készítést — a voltaképpeni lószőrszövést — a svábok honosították meg hazánkban a 18. században. (A dinasztiai mesterség-központok Szentendrén és Zomborban voltak.) Az ifjú Kari édesanyja, Filipp (Filep) Mária a háztartást vezette. A hajdani falusi családi házacskát — amely átalakítva még ma is áll — az örökösök a '30-as években adták el. A visszaemlékezések szerint meglehetős szegénységben élt a három gyermekes, egyszerű katolikus család. Esetükben a német nyelvű területeken gyakori Hutter családnév nem hozható kapcsolatba az újkeresztény hutteritákkal. 10 8 A kis Kari gyermekkoráról nincs tényszerű adat, csupán ifjú koráról; és a már nagykereskedővé lett Hutter Károlyról (pontatlan) közlés található a Vármegyei szociográfiák I. Csongrád Vármegye című, 1938-ban megjelent kiadványban. 109 „...Tanulmányait szülőhelyén és Szegeden végezte, később kereskedelmi pályára lépett, 1885-ben atyja [nagybátyja] átvette az Első Magyar Részvény-Serfőződe lerakatának tulajdoni [bérleti] jogát, melynek H.K. 1908 óta beltagja, 1917 óta pedig önálló tulajdonosa. 1915-1918-ig katonai szolgálatot teljesített a 46. gy. [gyalog] ezredben. 1909-ben vette nőül Myk Margitot. (19. és 21. kép) Gyermekei: Károly (m. kir. honv. főorvos) és György (jogász)." Családjukról és eredetükről, a Hutter és Ferencsevits kereskedésről így írt az unoka, dr. Hutter Károly a múzeumhoz 2008. szeptember 6-án eljuttatott visszaemlékező levelében: „...A család a mai Ausztriából, Grosspetersdorfból (Nagyszentmihály) származik. Az ősi házat a harmincas években adták el. Unokaöcsém járt ott, beszélt az egykori vevő leszármazottjával, aki emlékezett rá, hogy kitől és mikor vették az épületet. Dédapám szitakészítő volt (most drótfonatkészítőnek mondanák), meglehetős szegénységben éltek. Gyermekei talán ezért (is) jöttek Magyarországra szerencsét próbálni, eleinte nem sok sikerrel. Úgy tudom, nagyapámék hárman voltak testvérek. O felnőtt korában valahol a Dunántúlon, Kapuváron vagy Vasváron vaskereskedést nyitott, de elég hamar tönkrement. Nagybátyja ugyanebben az időben Makón volt fizetőpincér és főpincér. Egy véletlenül birtokába jutott üzleti információ alapján gyors106 Csongrád Vármegye. Vármegyei szociográfiák I. 1938 Szeged. 135. o. 107 Lipót leánytestvérén (Myk Flórán) és a korábbi családi generációk tagjain keresztül szintén rokoni kapcsolatba került a Ströbl famíliával. 108 A 16. századi Tirolban, majd Morvaországban házközösségekbe szerveződött, sokféle kismesterségeket űző későbbi (anabaptista) habánok. 304
