A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

HALMÁGYI Pál: A Pulitzer kultusz Makón (1911-2009)

Azt is el kell mondanom, hogy a Pulitzer név is szimbólum, és mint ilyen, az elmúlt évtizedekben is át tudott hatolni a rossz emlékezetű vasfüggönyön, amely a világot fél évszázadon át két részre osztotta. Áthatolt a vasfüggönyön és megtalálta az utat a minőségre fogékony értelemhez, de megtalálta az utat az igazán nagy emberekben szűkölködő évtizedekben, a makói szívekhez is. Magam is szemtanúja voltam nem egyszer, hogy a makóiak ma már ritkán fellelhető régi makói képeslapokat nézegetve találgatták a Pulitzer-család lakásának és tevékenységének valamikori helyét. Tisztelt Vendégeink! Makó polgárai tudják azt, hogy az igazán nagy emberek szívünkön viselik szakterületük jövőbeni sorsát. Itt egy világnagyság újságíró dinasztiáról és a jövőt segítő Pulitzer-díjak egész soráról beszélhetünk. A díjak díja közmegítélés szerint mégis az újságírói Pulitzer-díj. Ennek és a Pulitzer névnek magának az erkölcsi elismerése olyan, amire, mint az egyetemes emberiség kincsére, az egész világ úgy vigyáz, mint a szeme fényére. Élen jártak és járnak ebben a Pulitzer család tagjai. Látogatásuk nagyobb nyilvánosságot nélkülöző körülményeiben ez utóbbi meggondolást, nem pedig az elzárkózást látjuk. Szeretett városunk Makó most kivételezettnek és szerencsésnek tűnhet — és az is! Egyben előlegezett bizalom és ajándék is ez a látogatás Makó város rendszerváltás utáni, szabadon választott első önkormányzatának. Tisztelt Ünnepi Ülés! A mai napon két díszpolgári oklevél átadására kerül sor. Az első néhai Pulitzer Józsefnek szól. Az egyetemes sajtótörténet kiemelkedő reformer egyéniségének. Annak a nagy újságírónak, aki a pártoktól független, a demokrácia és a haladás mellett mélyen elkötelezett zsurnalisztikát képviselte. Emellett, ami szintén nagyon lényeges: az érdekes, karakteres, különleges cikkeket részesítette előnyben. A másik díszpolgári oklevelet Makó város képviselő testülete, a sorban harmadik Pulitzer Józsefnek, nagyra becsült vendégünknek ítélte oda. 0 az, aki harmadik generációsként viszi tovább azt az újságírói tulajdonságot, amelyet maga így fogalmazott meg: Lelkiismeretes kiállás, a közérdeket szolgáló sajtó ügye mellett és még egy régi mottó, amely különösen közel állhat a makói szívekhez: Soha ne feledd a szegényeket! Tisztelt Pulitzer Úr, Pulitzerné Asszony! Az Önök által alapított múzeumok, galériák — tudjuk — csak részei és jelzései az Önök művészeteket támogató, világszínvonalú mecénási tevékenységének. A díszpolgári oklevelek átadás utáni napon és napokban lesz alkalom arra, hogy a város gazdasági helyzete és elképzelései mellett a helyi lokálpatrióták megismertessék Önöket féltve őrzött helyi hagyományainkkal, megmaradt, tiszta forrásból származó népművészeti kincseinkkel. Ezek többek között olyan elmúlt korok üzenetét közvetítik majd Önöknek, amelyeknek itt Makón a Pulitzerek ősei is részesei voltak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. 226