A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
FORGÓ Géza: A Makó-Újvárosi Szikszai György Református Általános Iskola létrejötte
iskolák igazgatóhelyettese szerint: „A sok és erős támadásnak kitett tanügyi munkások hevesen küzdöttek, hogy megmentsék egyházunk veteményes kertjeit: az iskolákat a gaztól, a zsenge gyermeki szívet és értelmet a mételytől, melyet illetéktelen tényezők — a természet rendjét és fejlődését is meghazudtoló gyorsasággal — igyekeztek a gyermeki lélekbe oltani, jól tudva azt, hogy elsősorban is az iskolákat kell megnyerni eszméiknek [...] alig akadt a tantestület tagjai között egy, akit megtévesztett a könnyű előremenetel vagy felemelkedés lehetősége s megfeledkezett hazájával, egyházával s iskolájával szemben tartozó kötelességekről." 1 0 Az 1920-as évek elején az első vüágháború emberveszteségei miatt csökkent a tanítók száma. 1923-ban megnyüt belvároson a gróf Bethlen István Református Polgári Fiúiskola, amely 1926/2 7-ben új épületet is kapott. 1 1 Az 1762 kisdiák 50,1%-a járt református elemibe, és a város 40 tanítójának 47,5%-a okította őket. Ebből látható, hogy a makói református egyháznak to19 vábbra is meghatározó szerepe volt a város iskoláinak fenntartásában. A Horthy korban az újvárosi református elemi iskola hat épülettel rendelkezett: a Vásárhelyi, a Nagycsillag, a Szikszai és a Királyhegyesi utcákban. Kilenc tanító 1 q foglalkozott 314 kisdiákkal. Az elemi iskolák igazgatója Dómján Gyula volt. Hóman Bálint tervei szerint az 1940:20. tc. Az iskolai kötelezettségekről és a nyolcsztályos népiskoláról a tankötelezettség felső határát 14 éves korban határozta meg, a népiskolai oktatást pedig nyolc osztályossá változtatta. A háború miatt ez már nem mindenben valósult meg. A háború elvonulása után 1944. október 19-én megalakult a Makói Közoktatásügyi Tanács, Makó és Csanád vármegye iskolaügyének intézésére, amely Makón és Csanád megyében ellátta a volt Tankerületi Főigazgatóság és a megyei tanfelügyelőség szakigazgatási feladatait. A Makói Közoktatási Tanácsba meghívást kapott dr. Erdei János a református polgári iskola igazgatója, Nagy Sándor református népiskolai igazgató és Szabó József elnöklelkész. 1 4 Megállapították, hogy „a tanítás 5 helyen u.m. a belvárosi rk., belvárosi ref. Isk., gk. iskolánál, újvároson és a Bajza-utcai iskola épületében folyik oly módon, hogy ezen iskolákhoz vonták össze úgy a felekezeti, mint az állami népisk. növendékeit. A nyugdíjas és az ittrekedt tanerők bevonásával sikerült a tanítás menetét úgy biztosítani, hogy az mindennapos lehet." 1 5 A közoktatásügy átszervezését már közvetlenül a második világháborút követően az 1945/46-os tanévben megkezdték. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztus 18-án elrendelte a nyolcosztályos alapiskola kötelezővé tételét. A református egyház ekkor háromfelé szervezte városi oktatási rendszerét. 1. a Kálvin téri központban 1-8. osztály a polgári fiúiskolából, az újvárosi, Aradi és Királyhegyesi utcai iskolákkal együttműködve vegyes általánost; 2. a Kálvin téri központban a belvárosi elemi, a Nagycsillag utcaival együttműködve nyolc osz10 ORBÁN Imre: Makói tudósítások 1918-1920-ról. = Makói História 2000/3-4. sz., 8. p. 11 Makói református iskolák iratai 1867-1946. GlLICZE János: Fondtörténet. MVL. VIII. 138. 12 TÓTH Ferenc: Oktatás. In. Makó története 1920-tól 1944-ig. Makó, 2004. 478. p. 13 Makói református iskolák iratai 1867-1946. GlLICZE János: Fondtörténet. MVL. VIII. 138. 14 VlDA Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). Makó, 1973. 9. p. 15 Makói Közoktatásügyi Bizottság iratai. MVL. 1944. 1-32. Jegyzőkönyv 1944. október 19. 193
