A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

FORGÓ Géza: A Makó-Újvárosi Szikszai György Református Általános Iskola létrejötte

tályos általános iskolát működtetett párhuzamosan; 3. a Királyhegyesi és az Aradi utcai intézményekben, mint Makói (belvárosi) Református Általános Iskola körzeti tagiskolák működtek tovább 1-4. osztállyal. A kialakított rendszert az 1 fi államosítás szüntette meg. A Makó-Újvárosi iskola az államosítás után Az 1948:33. tv. A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonbavétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában az iskolák államosításáról rendelkezett. Ezzel nagyrészt felszámolták a több évszázados hagyománnyal rendelkező egyházi oktatást. Továbbra is kötelező, de egyben ingyenessé vált az oktatás. A tanfelügyelőség elrendelte az ingó leltárakat, az ingatlanok dokumentációs anyagának elkészítését. Megbízottak jelentek meg az egyházi iskolákban és zár alá vették a leltárakat. Csanád vármegye tanfelügyelője körlevélben jelentette be az államosítást, de egyúttal kijelentette, hogy az egyházi iskolák tantermeit továbbra is az egyházi szerveknek hitbuzgalmi, egyházi célokra rendelkezésre bocsátja.

1

7 Az egyházi iskolák államosítását követően az újvárosi református és katolikus népiskolákból létrehozták a VII. sz. Újvárosi Általános Iskolát, amelynek pedagógiai irányítása alá rendelték a Rákos tanyai iskolát. Igazgatója Neiszer Péter lett. Az Aradi és Királyhegyesi utcai épületeket az V. sz. Bajza utcai általános iskolához csatolták. A Kálvin téren a IV. sz. Belvárosi Általános Iskola működött.

18 Újvároson 1949-től már a Vásárhelyi utcai Általános Iskola működött, majd 1950-től Malinovszkij utcai Általános Iskola. Az 1953/54-es tanévben a tanulólétszám 434 volt.

1

9 Mendei Mihály igazgatósága alatt épült föl az új — ma is álló — emeletes iskola. A munkálatokat 1960-ban megkezdték, és 1961 januárjában befejezték. A 6 tanterem mellett egy 76 m

2-es előadóterem is elkészült, amelyet vízcsappal és szellőztető berendezéssel felszerelt bemutatóasztal kötött a kémiai és fizikai szertárhoz. Igazgatói- és nevelőszoba valamint úttörő és tanulószoba is helyet kapott az épületben. A folyosókon falba épített szekrények várták a diákok ruháit. A fűtést cserépkályhákkal oldották meg. Tervezték még újabb épület felhúzását a Szikszai utca felől és az akkori Április 4. utcai oldalon egy korszerű tornaterem lé^ • 90 tesítését is, de ezek már nem valósultak meg. 1962-ben az intézet igazgatója Halmágyi Iván volt. Ekkor 16 tanulócsoportba 517 diák járt, 24 pedagógus oktatott 16 tanteremben. Az 1970-es évek végén átalakítások voltak. A meglévő két szertárból egy tanárit és egy szertárt alakítottak ki. Az 1973/74-es tanévtől — ekkor már több éve Széchenyi István Általános Iskola — az 1-2. osztályban kísérleti jelleggel bevezették az iskolaotthonos rendszert. Az 16 Makói református iskolák iratai 1867-1946. GlLICZE János: Fondtörténet. MVL. VIII. 138. 17 VIDA 1973. 37. p. 18 Makói református iskolák iratai 1867-1946. GlLICZE János: Fondtörténet. MVL. VIII. 138. 19 Makói Malinovszkij u. Általános iskola. GlLICZE János: Fondtörténet. MVL. XXVI. 142. 20 Modern iskola épült Makón. = Csongrád Megyei Hirlap 1961. január 25. 194