A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
SUBA János: A trianoni magyar román határszakasz határjeleinek története 1921-1940
nemzetközi viszonylatban meghatározta Magyarország fölosztását és az elcsatolt területek pontos hova kerülését, annak földrajzi, politikai és közigazgatási értelemben megjelölt pontos határokkal együtt. Valójában a történések 1918 őszén, a hajdani osztrák-magyar monarchia fegyverszünet kérése nyomán szinte azonnal megindultak. Ezt jelezte az a tény, hogy Magyarország bizonyos részeit a létrejövő Csehszlovákia fegyveres erői, katonasága, megszállta. Hasonlóképpen a román királyság katonái bevonultak Magyarország területeire, elsősorban Erdélybe, a Partium-ba és a Bánát területére. A román csapatok Magyarország déli részét is megszállták, és irányításuk alá vonták. Ezt 1918. december 1-én a Gyulafehérváron összejött román erők hivatalosan megtartott összejövetelükön nemzetközi viszonylatban is kinyilvánították és a román éra létrejöttét ettől a dátumtól számíthatjuk. Hasonlóképpen az ország északi részén, a cseh csapatok általi megszállás gyakorlatilag már a cseh-szlovák uralom létrejöttét jelezte. Nem feladatunk az így kialakult helyzet politikai, közigazgatási és egyéb tekintetben való elemzése. Ez részben már megtörtént, részben pedig további feltárásra vár. Jelen írásunkban elsősorban azt kívánjuk áttekinteni, hogy az egyházak szempontjából, és elsősorban a katolikus egyház viszonylatában hogy alakult a helyzet. Ha ránézünk Magyarország egyházi térképére, akkor azt lát> hatjuk, hogy a fentebb említett cseh-szlovák, román, szerb, megszállás következtében a létrejövő új államok befolyása alá került a nyitrai, a besztercei, a rozsnyói, a kassai, a szatmári, a váradi, az erdélyi (gyulafehérvári) és a csanádi római katolikus püspökség. Úgyszintén külföldre került az eperjesi, a munkácsi (ungvári), a szamosújvári, a váradi, a gyulafehérvári (fogarasi) és a lugosi görög-katolikus püspökség. Mindezek azonnal a létrejövő új idegen hatalom erőszakos föllépésével jártak együtt. Az un. utódállamok, a katonai közigazgatás létrejöttének első pillanatától kezdve, nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a területükön található magyar egyházi vezetést leváltsák, vagy legalábbis háttérbe szorítsák. 1919. március 24-én meghalt a szepesi püspök Várdy Sándor. A cseh hatóságok megakadályozták, hogy a korábban kinevezett, címzetes püspök Khederich Márton legyen az utód, hanem, helyette Marian Blaha-t nevezték ki. 1 Március 26-án Srobár, szlovák miniszter gróf Batthyány Vilmos nyitrai püspököt kiutasította a Csehszlovák Köztársaság területéről. A végzést tettek követték, s március 27-én, katonai erővel Pozsonyba vitték, majd a Duna-hídon át Magyarországra toloncolták. Ezzel egy időben kiutasították a besztercebányai püspököt, Radnai Farkast is. 2 Ezek a püspökök, később, Rómából, a Vatikánból megkapták korábbi püspökségük alóli hivatalos fölmentésüket és egy-egy címzetes érseki kinevezést kaptak. 3 Ezzel egy időben a kialakult Csehszlovák Köztársaság területén a hatóságok megkezdték a felekezeti iskolák és a felsőfokú egyházi intézmények lefoglalását, illetve ellehetetlenítését. 4 1 BALOGH Margit - GERGELY Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon. 1790-1992. Bp. 1993. A vonatkozó rész: 166. 2 uo. 167. 3 uo. 181. 4 uo. 169, 173-174, 184, 187. 174