A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
ZOMBORI István: Glattfelder püspök és a Csanádi püspökség Szegedre költözése (1918-1923)
Romániában 1919. szeptember 26-a és október 4-e között Gyulafehérváron házi őrizetbe vette a hatóság gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspököt. 5 A történtek láttán a Magyar Püspöki Kar (MKP) szokásos ülésén 1919. augusztus 22-én kitért a csehek által végrehajtott erőszakos intézkedésekre, és fölháborodottan állapította meg a magyar püspököket ért sérelmeket. 6 A következő ülés 1920. március 17-én történt, és egyik fő témaként az említett püspökségek elleni támadást és a püspökök sorsát vizsgálta. 7 A püspökkar ülésén Rott Nándor veszprémi püspök beszámolt arról, hogy 1919 augusztusában a váci püspökkel együtt Rómába utazott, ahol találkozott a pápával. A pápa kétszer is fogadta őket, illetve meghallgatta beszámolóikat és panaszaikat, a magyar püspökségeket ért támadásokról. Ezzel együtt találkoztak Gasparri bíboros-államtitkárral is, illetve a Rendkívüli Ügyek Kongregációjának titkárával, valamint az Tedeschini Frigyes államtitkárral is. Kérték, hogy a Vatikán a kialakult helyzetben a magyar katolikus egyház adminisztratív egysége, változatlanul tartása érdekében foglaljon állást, annak ellenére, hogy az országhatárai az adott politikai viszonyok miatt megváltoztak. A magyar püspökök szomorúan állapították meg, hogy azt a választ kapták: az Apostoli Szentszék az újonnan alakuló államok politikai nyomása miatt nem tudja teljesíteni ezt a kívánságukat, de biztosította őket, hogy az egyházmegyei beosztásban, a békekötés után, 6 hónapig semmi változás nem történik. Ugyanis a helyzetet Rómában még nem találják konszolidáltnak. Viszont a kialakult helyzetet a későbbiekben az összes érdekelt meghallgatásával fogják tárgyalni. 8 A püspökkar fölkérte a bíboros-hercegprímást, hogy járjon közbe a Szentszéknél és személyesen a pápánál, hogy a Magyarországra kiszabott békefeltételeket enyhítsék és a Szentatya ez ügyben járjon közbe. Próbálták a Vatikáni Kúria több jeles személyét fölkérni, hogy az ezeréves Magyarország tönkretétele ellen nyilvánosan tiltakozzanak. 9 Meg kell jegyeznünk, hogy 1919. augusztus 22-i és az 1920. március 17-i püspökkari ülésen Glattfelder Gyula akadályoztatása miatt nem tudott részt venni. Ezt követően viszont már a további üléseken (1920-1922-ben) Glattfelder püspök rendszeresen jelen volt. 1920. október 27-én a püspökkar őszi ülésén, szintén a megszállás alá került egyházmegyék és főpapjaik sorsa volt az ülés egyik fő témája. Az október 27-i ülésen a már jelenlévő Glattfelder püspök ismertette a Romániában kialakult helyzetet. 1 0 1921. február 10-én került sor a következő püspökkari ülésre, ezen gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök szomorúan vázolta, hogy a Szentszék milyen engedékeny politikát tanúsít, a „Magyarország testéből részesedett új államokkal szemben. Magyarország ezeréves katolikus múltjával mit sem törődve, egymás után olyan intézkedéseket tesz, amelyek az új államok erősödését szolgálják". 1 1 5 uo. 174. 6 BEKE Margit: A Magyar Püspökkari Tanácskozások története és jegyzőkönyvei. 1919-1944. 1. köt. Összeáll. Beke Margit. München - Bp. 1992. A vonatkozó rész: 41-42. 7 i. m. 45-49, 55-56. 8 i. m. 45. 9 i. m. 46. 10 i. m. 59-60. 11 i. m. 71. 175
