A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SUBA János: A trianoni magyar román határszakasz határjeleinek története 1921-1940

ténik. Ebben a módban az egysoros elhelyezési formát alkalmazzák, és így elhelyezett határjeleket kétoldalú határjeleknek nevezzük.

5 A közvetett jelölési módot rendszerint a vonalával megegyező vízi határszakaszon és közös utak mentén alkalmazzák. Ezen esetekben a határjelek nem helyezhetők el a határvonalon, hanem a folyók partjain vagy az utak két oldalán. Az így elhelyezett határjeleket egyoldalú határjeleknek nevezzük. Formáját tekintve ez a jelölés kétsoros. A határjelek távolsága a határvonaltól, de még a viszonylatokon belül is változik. Az egyoldalú határjelek páros, vagy váltakozó határjelölésű rendszerben kerülnek alkalmazásra. A páros elhelyezésnek az a lényege, hogy a két szembe lévő határjel összekötő vonala a határvonalon merőleges legyen.

6 Váltakozó elhelyezés, amikor a két határjel nincs szemben egymással és az összekötő vonalak nem merőlegesek a határvonalra. A határjelek földmérési úton meghatározott pontokon általában az államhatár töréspontjain állnak. A határjelek pontos helye a határokmányokban van rögzítve. A határjeleket úgy állítják fel a terepen, hogy a földmérési úton bemért pont a határjel csúcsával vagy a fedőlapon lévő bevésett kereszt metszéspontjával essék egybe. A kereszt középpontjából két irányban bevésett vonala határvonal menetét mutatják. Ezekben, az esetekben a határkő alatt geodéziaüag biztosított jel hely helyezkedik el, amely mutatja az az államhatár pontos helyét, ez az un, földalatti stabüizáció, amelyet a határkő felületén lévő kereszt alak jelenít meg, a kereszt mellett fel lehet tüntetve az államhatár vonalának irányára utaló jelzés is. Annak érdekében, hogy a terepen kitűzött és határjellel állandósított pontok maradandósága biztosítva legyen, a jelzések alatt a földben meghatározott mélységben úgynevezett földalatti jelet helyeznek el. Ez tégla, vagy keramit lap lehet, amelynek közepén bevésett kereszt jelöli a földmérési pont helyét. A föld felszínén álló határjel megsemmisülés esetén a földalatti jel segítségével újból meg lehet állapítani a pont helyét. Földalatti jel nem minden határjelnél kerül alkalmazásra, hanem csak azoknál, amelyeknél ezt a határokmány előírja.

7 A határjelek jogi védelem alatt állnak. Megrongálásuk szankciókat von maga után. r 1.2. határjelek csoportosítása A határjelek feloszthatók: helyük és szerepük szerint; az anyaguk szerint; alakjuk szerint. Helyük és szerepük szerint: hármashatárjelek, szakaszhatárjelek, főhatárjelek, és egyéb határjelek. A hármashatárjelek három állam határának találkozási pontján, azaz hármas határponton helyezkednek el. Szerepük az, hogy a három állam határának talál5 SUBA János: Az állam szuverenitásának jelképe a földrajzi térben: az államhatár határjelei. In: Jogtörténeti Szemle 2007. különszám 55-63.p. 6 SUBA János: A magyar-szovjet határ kijelölése, kitűzése. In: „Földrajz és Turizmus" Tanulmánykötet Dr. Hanusz Árpád 60 születésnapja tiszteletére 299-311. p. Nyíregyháza 2006. 7 SUBA János: Magyarország határának kitűzése és felmérése 1921-1925 között. A határmegállapító bizottságok működése. 1996. Budapest. Doktori értekezés (kézirat.) ELTE BTK könyvtár II. 21. p. 149