A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SUBA János: A trianoni magyar román határszakasz határjeleinek története 1921-1940

kozási pontját jelöljék meg. A szakaszhatárjelek az egyes fő szakaszok kezdőpontjain helyezkednek el. Helyük a jelölési rendszerben mutatja a külön szerepüket, a szakaszok jelzését. Ettől az általános rendszertől eltérően a trianoni román viszonylatban a szakaszokat nem a szakasz kezdetén, hanem a végén jelölik és szakaszvégkőnek nevezik. A határvonal fő töréspontjain főhatárjeleket alkalmaznak. Egyes esetekben — különösen ismétlődő származási rendszernél — az alszakaszok jelei is lehetnek. Az általánostól eltér a trianoni déli viszonylat, ahol a fő töréspontokon számozott határjelek állnak. A határjelek általában számozottak. A számozott megjelölés azért fontos, mert a melléktörési pontokon számozatlan jeleket alkalmaznak. A határvonal melléktöréspontjain „egyéb" határjeleket alkalmaznak. Az egyéb határjelek lehetnek: mellék, közönséges, közbeiktatott, számozatlan határjelek, sokszögjelek, határjel-középpontok, határjel csoport, határdomb facölöpökkel, facövekkel és az egyoldalú határjelek. A határjelek- határszakaszonként (viszonylatonként) — anyaguk, méretük és alakjuk felosztása szerinti eltérőek lehetnek. Anyaguk szerint: lehetnek terméskő, betonkő, vasbeton, fa, föld és fém. A fa-föld, és a fa-fém együttesen egy jelként is alkalmazható. A leggyakrabban alkalmazott anyagok a betonkő, vasbeton és a fa. Alakjuk szerint: lehetnek gúla, hasáb és henger. A gúla alakú jeleket általában hármas, szakasz és fő határjelként, a hasáb és henger alakúakat pedig fő, illetve egyéb határjelként alkalmazzák. 2. A MAGYAR-ROMÁN HATÁRSZAKASZ KIJELÖLÉSE 2.1. A magyar-román határmegállapító bizottság A trianoni határvonal konkrét, részleges megjelölését, kitűzését, térképezését, a határokmányok elkészítését a Szövetséges és Társult Hatalmak által létrehozott nemzetközi határmegállapító bizottságok végezték, 1921- 925 között. A trianoni határkijelölés folyamatában a delimitációt, Románia irányában a HMB 1922. ápft rilis 4-i ülésén fejeződött be. 2.2. A határvonal szakaszolása A HMB egyik első döntése — megállapodások után — az volt, hogy a határvonalnak szakaszolását véglegesítse, ügyelve arra, hogy a szakaszok részben közigazgatási határok, részben a természetben jól felismerhető természeti képződmények legyenek. Továbbá minden szakaszra nézve megállapítani a sürgősségi sorrendet. A határvonal azon részei, amelyek a Népszövetséghez intézendő felterjesztés „tárgyát képezik" általában külön szakaszokat képeznek. A szakaszokat az 8 SUBA János: A trianoni magyar-román határszakasz térképei és leírása. In: „ Táj, környezet és társadalom" Landscape, Environment and Socienty Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzorasszonytiszteletére (Szerk: KISS A - MEZŐSI G - SÜMEGHY Z.) Szeged 2006. 611-617. p. 150