A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
ORBÁN Imre: „Gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék".A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei
A LEÁNYEGYHÁZ MEGALAKULÁSA A hívek számának alacsony volta miatt a makói evangélikusok a 18. század végén és a 19. század elején még nem tudtak létrehozni önálló szervezetet, intézményeket. A hagyomány szerint 1812-re a gyülekezet 40-50 főre szaporodott. 2 7 A kicsiny nyáj buzgalmát és öntudatát mutatja, hogy elhatározták: leányegyházzá válnak. Önállóan nem tudtak volna lelkészt eltartani, ezért a nagylaki szlovák evangélikusokhoz, mint anyagyülekezethez kívántak csatlakozni. Az ügyben a Békés-Bánáti Esperességhez, mint illetékes evangélikus egyházi hatóságokhoz kérelmet írtak, melyet „Csepcsányi Tamás úr különös közbenjárása által" el is foOQ gadtak. Kézenfekvő volt, hogy az ügyben az ügyvédi végzettségű, egyházi és világi jogban egyaránt jártas hitsorsosuk, az evangélikus vallású makói Csepcsányi Tamás jáijon el. Valószínűleg a kérelmet is ő írta, és képviselte az ügyet az esperesség felé. Ennek következtében Makó és Nagylak egyházi összekapcsolása, ahogy a presbitériumi ülések jegyzőkönyve fogalmaz, „egynéhány héttel" 1812. november 1-je előtt megtörtént. Az összekapcsolás napján döntöttek arról is, hogy Szent András hava, azaz november l-jén végzik Makón az első istentiszteletet „rendes lelkipásztor által, és ugyanezen napon gyűlést is tartanak, ahol az új leányegyház ügyeit majd elrendezik. 9Q 1812. november l-jén reggel 8 órakor kezdődött az istentisztelet. A hívek Posgai János házánál gyűltek össze, hisz imaházzal a közösség nem rendelkezett. A szolgálatot ellátta, és az istentiszteletet vezette Keblovszky János, nagylaki lelkipásztor. Előbb kiszolgáltatta az „Úr S[ent]z. Vég-vacsoráját [ti. úrvacsora] Tót Nyelven, - utánna tétetett az Isteni Tisztelet Magyar Nyelven; s végre az Úr Vég-Vacsorája ismét kiszolgáltatott Magyar Nyelven. " 3 0 A hívek délután újból összegyűltek, és döntöttek néhány fontos, a közösségi életet több évtizedre meghatározó kérdésről. Az ülést Keblovszky tiszteletes vezette. Először is a vallási élettel kapcsolatban kimondták: ezután a makói hívek is jogosultak lesznek minden egyházi és lelki haszonban való részesedésre, de ugyanakkor köteleztettek, hogy ne csak a sátoros ünnepeken (karácsony, húsvét, pünkösd), hanem egyéb vasárnapokon és ünnepeken is jelenjenek meg a nagylaki evangélikus templomban. A lelkész vállalta, hogy évente kétszer eljön Makóra istentiszteletet tartani — a szertartás imádságokat, énekelést és igehirdetést jelentett —, áldozócsütörtökön és advent második vasárnapján, és ittlétekor mindig kiszolgáltatja az úrvacsorát. Fontos kikötése volt a közösségnek, hogy az istentiszteleteknek magyar nyelven kell folyni, de mivel a makói evangélikusok között volt 27 Látva a népszámlálási összeírásokat ez valószínűleg csak a fölnőtt férfi lakosokat jelentette. Egyházlátogatási jegyzőkönyv 1877. AA. Az anya-gyülekezet 28 SZEBERÉNYI 4. 1. 29 Erről a történelmi eseményről így emlékszik meg az ettől a naptól vezetett presbiteri ülések jegyzőkönyve: „Krisztus Urunk születése után 1812-dik Esztendő &[ent]. András Havának Első Napja vala az a kévánatos és örvendetes nap a mellyen a Makai Lutheránus Hivek legelsőbben halhatták az Úr szavát, az igaz és rendes Lelki Pásztor által." Presbiteri ülések jegyzőkönyve 1812-1858. (A továbbiakban: Jegyzőkönyv 1812-1858.) 1. 1. MEvGylt. 30 Uo. Ez azonban a távolság, időigényesség és a költségek miatt nem vált gyakorlattá. Ezeket a szolgálatokat továbbra is a református tiszteletesek látták el. 10
